Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - FILLÓ PÁL (MSZP):
3632 Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek, az egészségügyi bi zottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI , az egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egészségügyi bizottsá g a T/6232. számú törvényjavaslatot november 12én tárgyalta, és az itt már elhangzottakon túl további speciális kérdésekre is választ keresett. Nevezetesen, hogy a benyújtott törvényjavaslat megfelele az európai normáknak, európai harmonizációnak, ami az egészségügyet illeti, továbbá, hogy az egészségügyünkben lehetséges privatizációnak jó hátteret biztosíte. Rövid vita után a bizottság válasza ezekre a kérdésekre “igen” volt. További kérdésként merült fel, hogy az önök előtt már jól ismert kórháztörvény vagy intézményi törvény, illetve az abban felkínált lehetőségek és ennek a módosításnak a lehetőségei vajon összhangban vannake egymással a tulajdonszerzést illetően. Megvizsgálta a bizottság a kérdést, és a válasz erre is az volt, hogy “igen”, akár magá nszemély, akár társaság esetében is lehetséges rugalmas tulajdonrész vásárlása, különös tekintettel arra - amint azt önök is tudják , hogy a megfelelő hitelkonstrukció biztosított erre a célra. Tekintettel arra, hogy ezeket a kérdéseket megnyugtatónak találtuk, tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az egészségügyi bizottság valamennyi oldala - mind a kormánypárti, mind az ellenzéki - egyhangúlag támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm s zépen. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek, tíztíz perces időkeretben. Felszólalásra következik F illó Pál, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. FILLÓ PÁL (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Szocialista Párt parlamenti frakciója számára nagyon fontos törvényt tárgyalunk. Elnézést kérek, ha kicsit a múltba is visszatekintek, de hát ez a törvény, illetve a módosítás indoka részben a múltba is tekint. Annak idején, amikor a rendszerváltás lezajlott Magyarországon, mi azon a véleményen voltunk, hogy a dolgozói tulajdonnak lén yegesen nagyobb teret kellett volna szentelni a privatizáció során, mint ahogy az valójában történt. Nagyon sajnálatosnak tartottuk, hogy azok az emberek, akik sok évtizedes munkával létrehozták a nemzet vagyonát, nem igazán tudtak abból részesedni. Tulajd onképpen az 1992es törvény elfogadása is egyfajta politikai nyomásra jött létre, hiszen akkoriban, az Antallkormány idején meglehetősen nagy volt az elégedetlenség a privatizációs gyakorlat miatt, és egyfajta mentőövként került be a parlament elé ez a tö rvénytervezet; nem az, amit most tárgyalunk, hanem az, amelyik jelenleg hatályban van. Eleve beépítésre kerültek az akkori javaslatba olyan gondok és problémák, amelyekről képviselőtársaim bizottsági előadóként már szóltak, hiszen valamennyien tudjuk jól, hogy a visszaélések lehetősége bizony be volt építve a törvénybe, így a kivásárlások - akár a vezetői, akár a spekulációs kivásárlások - lehetősége is. Igen tisztelt képviselőtársaim, ennyit szerettem volna elmondani a múltról. Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy szerte a világban a dolgozói tulajdon helyet követel magának a működő gazdasági társaságok sorában. Ha körülnézünk az Egyesült Államokban vagy az Európai Unió országaiban, azt tapasztalhatjuk, hogy egyre több olyan cég alakul, amelynek a tu lajdonosi körébe a tulajdonosok beemelik a munkavállalókat is. Nem véletlenül és nem önzetlenül emelik be őket; azért emelik be őket, hogy érdekeltebbé váljanak a munkavégzésben, és amellett,
