Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3630 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Először a bizottsági álláspontok, valamint a foglalkoztatási bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, ötöt perces időkeretben. Megadom a szót Vargáné Kerékgyártó Ildikónak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi biz ottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 12 igen és 10 tartózkodó szavazat mellett általános vitá ra alkalmasnak tartotta a munkavállalói résztulajdonosi program módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az MRPről szóló törvény 1992ben született meg, és alapvetően privatizációs jellegű törvény volt. Több mint tíz év telt el azóta; a törvény jelenlegi re ndelkezéseinek egy része meghaladottá vált, és nem felel meg az MRPszervezet működésével kapcsolatos gyakorlati igényeknek. A módosítás célja e rendelkezések korrigálása. A bizottságban vita alakult ki arról, hogy az MRPszervezetek működésének elmúlt tíz éve mennyire volt sikeres. Abban egyetértés volt, hogy az elmúlt tíz év nagyon sok ellentmondással volt terhes, és sokszor alakult ki a munkavállalók számára hátrányos helyzet, abban viszont nézeteltérés volt, hogyan kellett volna a múltban a jogalkotónak kezelni a törvény adta kiskapukat. Ezért az ellenzék 10 tartózkodó szavazat mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Bár ez a törvényjavaslat nem tudja, és nem is akarja kezelni a múlt hibáit, sőt a törvénymódosítás azt szere tné elérni, hogy ez a társasági forma - a munkavállalók érdekeinek többségével találkozva - olyan tulajdonlási formát biztosítson, amelyben a munkavállalói, illetve a társasági tulajdon együttesen alkalmas legyen arra, hogy eredményes vállalatirányítást vé gezzen, ezért a Szocialista Párt frakciója a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja, és a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, kép viselő asszony. A megfogalmazódott kisebbségi véleményeket Bernáth Ildikó képviselő asszony fogja ismertetni. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm , elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottságban, amikor e törvényjavaslat vitájára került sor, tulajdonképpen az a vélemény fogalmazódott meg, amely az eddig lezajlott MRPprogrammal kapcsolatban tapasztalt ne gatívumokra irányította rá a figyelmet. Valóban, annak idején, amikor a törvény elfogadásra került, meglehetősen élénk vita zajlott akkor itt a Házban és az egész országban is, hiszen a korábbi nagyvállalatok ilyetén való privatizációjára került sor. Valób an az volt a törvény célja annak idején, hogy részvény formában juttassák tulajdonhoz azokat az alkalmazottakat, munkavállalókat, akik akkor az adott vállalatnál dolgoztak. Ezzel szemben olyan negatívumokat tapasztaltak azok is, akik tulajdonosi részvény b irtokában valamilyen módon tulajdonlást szereztek egy adott vállalatnál - és ez nemcsak az iparban működő vállalatokra vonatkozott, hanem a közüzemi vállalatokra is , hogy a munkavállalók, akik hozzájutottak a részvényekhez, így részesei lettek a privatiz ációnak; hamarosan megjelentek tőkeerős csoportok, amelyek felvásárolták ezeket a részvényeket, mert a jogszabály éppen ezt lehetővé tette, és megengedte. Az történt, hogy a törvény célja volt az, ami nem valósult meg, hiszen így olyan csoportok kezébe ker ülhettek ezek a vállalatok, amelyeknek az eredeti célok szerint nem oda kellett volna jutniuk, és bizony volt olyan eset is, amikor a tulajdonosváltást követően munkahelyek tízezrei szűntek meg.
