Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3590 bizonyos keretpályázatokat, és utána egyedi szerződéseket erre a keretpályázatra hivatkozással kötnek, természetesen, nem azzal a tartalommal, amire egy ilyen keretpályáztatás megtörtén t. A központosított beszerzések is komoly ellentmondásokat hordoznak, főleg az egészségügy területén. A legnagyobb gond ezekkel a központosított beszerzésekkel, hogy érezhetően sokkal drágábban lehet beszerezni adott esetben a központosított beszerzésen ke resztül, mint egyébként adott esetben a piacon. Aztán olyan tapasztalatunk is van, hogy ügyvédi szerződéseken keresztül próbálják kijátszani a közbeszerzési törvényt. Ügyvédi szerződésekre közbeszerzés nélkül is lehet szert tenni, de kifejezetten csak olya n témában, amire vonatkozóan az ügyvédekről szóló törvény rögzíti, hogy mi az, amit kifejezetten ügyvédek végezhetnek. Ebbe a körbe például nem tartozik bele a beszédírás, de volt olyan tapasztalatunk, hogy elég jelentős összegekért ügyvédi szerződéseken k eresztül beszédeket írattak államigazgatási vezetők. A visszaéléseknek egy másik lehetséges mezeje a pótmunkák kérdése, amikor a szerződés után hirtelen felbukkannak a pótmunkák, és a pótmunkákon keresztül próbálják adott esetben azt a versenyelőnyt, amit közbeszerzési eljáráson keresztül az ajánlatkérő megszerzett, visszaadni az ajánlattevőnek. Még egy utolsó hibát szeretnék felsorolni, amikor a kiírásokban elfeledkeznek arról, hogy meghatározzák az alkalmasság különböző problémáit. Kérnek ugyan referenciá t, de megfelelő referenciafeltételeket az értékeléshez nem fogalmaznak meg. Ezt akkor is mondom, ha tisztában vagyok azzal, hogy az objektív meghatározása ennek az alkalmasságnak meglehetősen nehéz. Ezek voltak a kedvezőtlen tapasztalatok, és ebből azt a k övetkeztetést kell és szükséges levonni, hogy bizony a törvény újraírása szükséges. A mi megítélésünk szerint a közbeszerzési törvény megváltoztatásával és a következetes érvényre juttatásával egy új helyzetet lehet teremteni a piacon. Mire van szükség ahh oz, hogy következetesen tudjuk érvényre juttatni a törvényt? Mindenekelőtt világos, egyértelmű kiírásokra; másodsorban áttekinthető értékelési rendszerre. Szükség van arra, hogy az eredmény gyors közzététele megvalósuljon, és a vitákat gyorsan lehessen ren dezni. Továbbá nagy szükség van arra, hogy a szerződés teljesítésének szoros ellenőrzése megvalósuljon. Áttanulmányozva a benyújtott törvényjavaslatot, megállapítható, az új törvény változásai képesek elősegíteni a fenti célok megvalósítását. Nyilván a vál tozásokról nehéz 25 perces keretben beszélni, és itt többen, a bizottsági előadók is szóltak a leglényegesebb változásokról, államtitkár úr szintúgy, ezért én főleg azokat a változásokat szeretném kiemelni, amelyek abból a szempontból lényegesek, hogy a hi bákra gyógyírt mutatnak. Szeretném azzal kezdeni, hogy az új törvény - a jogharmonizációs követelményekre is tekintettel - a hatályos szabályozásnál differenciáltabb szabályozási megközelítést követ, egyrészt az értékhatárok, másrészt az ajánlatkérők, ille tve a beszerzési tárgyak szerinti eljárási szabályok tekintetében. Erről részletesen szólt az államtitkár úr. Miközben pontosan meghatározásra, felsorolásra kerülnek a törvény hatálya alá tartozó szervezetek, aközben a törvény kijátszásának megelőzése célj ából bevezetésre kerülnek olyan átfogó kategóriák, keret jellegű szabályok, amelyek magukba foglalják mindazokat a szervezeteket, amelyek közpénzzel gazdálkodnak. Ebből a szempontból továbbfejleszti a közbeszerzési törvény az üvegzsebtörvényben megalkotott közjogi szervezet fogalmát, másrészt egy olyan generális, átfogó jellegű szabály is megalkotásra kerül, amely hozzásegít ahhoz bennünket, hogy egyértelműen lehessen definiálni a közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezeteket. A szocialista frakció egyetér t a kivételek szűkítésével, amely nem jelenti a működés rugalmatlanságát. Kiemelten kell szólni az átláthatóságot erősítő szabályokról, arról, hogy üdvözöljük azt, hogy a közbeszerzési eljárásnak minden mozzanatát írásban kell rögzíteni. Örülünk annak, hog y 2005től kötelezővé válik év elején az éves beszerzési terv elkészítése. Fontos az, hogy kötelezővé teszi a törvény a közbeszerzési szabályzatok készítését. Az is örvendetes,