Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3554 DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képvise lőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem azzal, hogy a magam részéről köszönettel tartozom Répássy Róbert felszólalásáért. Köszönettel tartozom, s nemcsak azért, mert módom volt az elmúlt hat hét, két hónap fideszes sajtótájékozt atóinak az anyagát gyűjteményes formában meghallgatni, s nem is csak azért, mert ez tényleg egy jó beszéd volt; hanem főként azért, mert ez a hangütés, ezek a megfogalmazások valóban bizonyítják a PSZÁF elnökének politikai feddhetetlenségét és azt is, hogy a Fidesznek nincs köze a PSZÁF elnökéhez, túl azon, mint amennyire egy politikai párt egy közigazgatási szerv vezetőjével természetszerűen egymásra utalt. Szeretném megvárni, amíg ez a heves indulat kicsit lanyhul a Házban, ezért a magam részéről - bár ez unalmas - szeretnék röviden szólni a módosított törvények szakmai szerkezetéről, és természetesen nem kívánok kibújni az alól sem, hogy a második részben vagy az utolsó harmadban elmondjam azokat a politikai aggályokat, amelyek felvethetők. Meggyőződésem szerint ebben a Házban - s nem csak ilyen késői órán - az a tisztességes magatartás, ha megpróbálunk érveket is mondani a szimbólumok mellett. Itt több törvény módosítására kerül sor, a lényeget illetően több előadás elhangzott államtitkár úr részéről is, illetve az eddigi bizottsági felszólalók részéről. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, csakúgy, mint a tőkepiacról szóló törvény lényeges eleme az informatikai rendszer szabályozottságának a megkövetelése. Természetesen biztonsá gos informatikai rendszerek működtek eddig is e pénzügyi intézményekben, azonban a definíció hiányzott. Tulajdonképpen a törvény részletezésénél szükségtelennek tartom megismételni, hogy mik azok az elvárások, amelyek egy biztonságos, alacsony kockázatú in formatikai rendszertől egy rendkívül kényes pénzügyi rendszerben megkövetelendők. Lényeges kérdésnek tartom - ez is már többször fölmerült , hogy bevezeti a kapcsolódó vállalkozásoknál, ha tetszik, ellenőrzött vállalkozásoknál, az úgynevezett leánycégekné l is az anyacég felügyelőbizottságának a felelősségét abban, hogy biztosítsa az ellenőrzött vagy kapcsolt cég működésének a megfelelőségét. A magam részéről a közjegyzői munkával kapcsolatos törvény módosítását nem tartom jelentősnek, ez egy egyszerű techn ikai szabály. Nem hiszem, hogy érdemes a vitájára időt pazarolni. Nézzük meg a vitát kiváltó, a mai nap csúcspontjának számító Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítását. Ismertetném a módosítások körét, és aztán részben erre is h ivatkozva térnék vissza azokra a politikai aggályokra, amelyek természetesen már hetek óta felmerülnek, és ez az elkövetkezendő napokban is így lesz. Lényeges kérdés - és itt már a viták elevenjéhez érünk , hogy a felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő. Ez egy nagyon könnyen értelmezhető jogszabályi rendelkezés, és itt tulajdonképpen elég lenne megállni. Azt mondják az ellenzéki képviselők, hogy vége a világnak, mert utasítani lehet a pénzügyi sze rvezetek felügyeletét, elég lenne ezt a jogszabályhelyet felolvasni. Nem igaz! Csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály állapíthat meg feladatot a szervezet számára. (22.20) Külön szól a PM és a pénzügyminiszter felügyeleti jogköréről. F elmerült, hogy a pénzügyminiszter korlátlanul avatkozhat be e fontos ellenőrző szervezet működésébe. Nézzük, hogy mit tehet a pénzügyminiszter: jóváhagyja a felügyelet szervezeti és működési szabályzatát. A szakmai munka során érvényesítendő szempontrendsz ert határozhat meg. Mit is jelent ez? Szó nincs arról, hogy konkrét egyedi ügyekbe beavatkozhat vagy bármit mondhat. Szempontrendszert határozhat meg, ami nyilván bármilyen szakmában ismert. Ez egy általános, átfogó elvárás egy alá tartozó szervezet működé sével kapcsolatban. Valótlan az az állítás, hogy ez az utasítást jelentené. Még általánosságban sem jelenti azt, konkrét ügyekben pedig kizárt a beavatkozás.
