Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
3553 olyan jogi szabályozási hiányosságról van szó, amelyben a PSZÁF már régóta változásokat sürget. A PSZÁF rendszeresen felhívta a lakosság figyelmét a kockázatokra. A jelenleg hatályos törvény nem teszi lehetővé a szövetkezetek felügyeleti ellenőrzését, ezért a PSZÁF törvénymódosítást kezdeményezett. A PSZÁF nem felel a Magyar Fejlesztési Bank által felhalmozott veszteségért, mivel a Magyar Fejlesztési Banknál - a jelenleg hatályos törvény értelméb en - a PSZÁF célszerűségi vizsgálatokat nem folytathat. Az előterjesztő szerint a PSZÁF ellenőrizetlenül működik. Ez az állítás megalapozatlan, mert a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörének szűkítésével megnőtt az ellenőrző szerepe a kormánynak, az Ország gyűlésnek, az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak. A PSZÁF egyedi határozatai felett pedig a bíróság gyakorol kontrollt, sőt a PSZÁF a határozatait minden esetben nyilvánosságra is hozza. Az előterjesztő szerint felesleges a PSZÁ F rendeletalkotási jogának megteremtése. Ezzel szemben szükséges lenne a rendeletalkotási jog biztosítása, mivel a jelenleg hatályos törvény alapján a szervezet ajánlásainak nincs kötelező ereje. Az előterjesztő úgy tesz javaslatot a felügyeleti feladatok növelésére, hogy az ehhez szükséges forrásokat nem biztosítja. Sőt, az előterjesztés felügyeleti díjcsökkentést irányoz elő. Tehát kevesebb pénzből kell megoldani a feladatbővüléssel járó többletmunkát. Az előterjesztésből hiányzik a PSZÁF főigazgatója sza kmai ügyekben való utasításának tilalma. Ez garantálná a PSZÁF politikamentes működését, és ez jelentene garanciát a szakmai függetlenségre. A főigazgatót az előterjesztés szerint a jövőben a miniszterelnök javaslatára a kormány nevezné ki hat évre. Az elő terjesztés nem rögzíti a PSZÁF tudomására jutott különleges adatok és banktitkok átadásának szabályait a felügyeleti jogkört gyakorló pénzügyminiszternek. Az előterjesztés szerint csak az eljárásban kell a titokvédelmi szabályokat betartani, a felügyeleti jogkör gyakorlásának eseteiben nem. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyminiszter hozzájuthat az állampolgárok és vállalkozások személyes és üzleti titkaihoz. Ez a szabályozás alkotmányos aggályokat vet fel. Az előterjesztés nem tartalmaz egyértelmű rendelkezése ket a PSZÁF gazdálkodásának irányítására vonatkozóan. Ennélfogva a törvény alkalmatlan arra, hogy a PSZÁF gazdálkodása a jövőben átláthatóbb legyen. A törvénytervezet 35. §a kimondja, hogy a PSZÁF jelenlegi elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megs zűnik, holott megbízatásuk jelenleg hat évre szól. Ez jogbizonytalanságot eredményez, és nincs összhangban a jogállamiság alkotmányos követelményével. Az előterjesztés éppen azt támasztja alá, hogy a PSZÁF jelenlegi elnöke jól látta el a feladatát, mivel a helyébe lépő vezetésben hat embernek kell ugyanazt a feladatot ellátnia. Ezeknek a személyeknek a jövedelme több mint kétszerese lesz a mostani elnökének. Drágább és kevésbé hatékony vezetési struktúra alakulhat ki. Megalapozatlan az az állítás, hogy a PS ZÁF gazdálkodása jelenleg nem kielégítő. A valóság az, hogy a PSZÁFet nem marasztalták el gazdálkodási szabálytalanság miatt az elmúlt időszakban. Tisztelt Ház! Az sem véletlen, hogy ez a javaslat akkor kerül elénk, amikor az Európai Unió már lezárta az e z évi országjelentését. Nem véletlen, mert nagyon jól tudta a kormány, hogy az európai uniós normák szerint ezt a hadműveletet nem tehetné meg egy független intézmény ellen. Mindezen politikai és szakmai érvek alapján a FideszMagyar Polgári Szövetség képv iselőcsoportja nem támogatja a törvény elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Bőhm Andrásnak, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselőnek.
