Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - Egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
3532 állapotának elérését szolgáló programok, tervek esetén, valam int a környezetterhelési és a környezetigénybevétel mértékének megismerése érdekében, úgy gondoljuk, nemcsak szakmai, hanem társadalmi kontrollt és odafigyelést is eredményezhet. Az előterjesztés meghatározza azokat a védett területeket, amelyeken mindenk éppen meg kell valósítani a jó állapot elérését 2015ig. Ha a védett területekről meg fog történni a nyilvántartás vezetése, ezáltal is biztosítható ennek az állapotnak az elérése és fenntartása a kiemelt területeken. A vizek védelme érdekében a kölcsönhat ások miatt is a vele elodázhatatlanul összefüggő talaj, kőzet védelmét állapítja meg az előterjesztés, ezt rögzíti. Véleményünk szerint így egy olyan komplex szemlélet érvényesül, amely új megközelítést jelent, és szükséges értékeink védelmében. A törvénym ódosítás előrevetíti, hogy az eddigieknél szélesebb látókörrel fogunk foglalkozni vizeink védelmével. A módosítás tartalmazza továbbá: az előterjesztés az államigazgatási ügyek érdemi döntésének minősíti a környezeti tanulmány és a részletes környezeti hat ásvizsgálat alapján kiadott környezetvédelmi engedélyt ezen a területen is. Közigazgatási szempontból a törvény pontosítja, a környezeti felülvizsgálat szempontjából hogyan és ki az érdekelt fél. Azt hiszem, egy törvény működőképessége szempontjából ez is egy alapvető kritérium. (20.30) A vízgazdálkodási törvény módosítása több feladatot tartalmaz, amelyek révén a felszín alatti vizek esetén a vizek jó állapotát is biztosító vízkivétel szabályozását írja elő, hogy mi engedhető meg, és ez nem lépheti túl a t ermészetes utánpótlás mértékét. Ez természetesen szorosan kapcsolódik a monitoringrendszerhez, mert az alapján lehet ezekhez az elvekhez számadatokat, értékeket rendelni. A vízhez kapcsolódó árpolitika, ahogy a miniszteri expozéban hallottuk, szintén alape lveiben rögzítésre kerül, amely kiterjesztése a más területen már érvényesülő “a szennyező fizet” elvnek. Ez mindenképpen előrelépés, bár a gyakorlati tapasztalatokra nagyon kell figyelni, mert talán ez az a terület, amely a legtöbb érintettel kapcsolódik, ezáltal a legtöbb problémát fogja felvetni. Eljárásjogi problémákat old meg a hulladékgazdálkodási törvény módosítása. Úgy gondoljuk, hogy ez egy gyors és helyes reagálás a felmerült kérdések megoldására, egyrészt azáltal, hogy rendeletben hatalmazza fel a törvény a települési önkormányzatokat a közszolgáltatásokkal kapcsolatban a személyes adatok kezelése érdekében rendelet alkotására. A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség szintén a törvény által új illetékességet kap országos kiterjedésű tevéke nységekre vonatkozóan a hulladékgazdálkodás területén. A negyedik módosított törvény talán a legkézenfekvőbb. A közokiratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló törvény módosítása helyesen követi az ágazatban legutóbb lezajlott szervezeti változásokat. Ha értékelni kell az indítványt, akkor mindenképpen azt tudjuk mondani, hogy időszerű, és a környezetvédelem szempontjából, a vízgazdálkodás szempontjából fontos, teljes mértékben elfogadható javaslat, támogatjuk az általános vitá ra bocsátását, és a módosító indítványokat követően az elfogadását, amire jó esélyt látunk, különös tekintettel arra, amit már tapasztaltunk, és képviselőtársam elmondta, hogy a környezetvédelmi bizottság egyhangúlag javasolta a Ház elé megvitatásra. Kö szönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, a Fideszből. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! - még itt volt az előbb, de biztos itt van a közelben.
