Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - Egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
3533 Régóta vártuk, hogy a parlament elé kerüljön az a szabályozás, az a törvényjavaslat, amely teljesíti a 2000/60/EK számú európai parlamenti irányelv hazai adaptációját, illetve teljesíti a jogharmonizációs kötel ezettséget a környezetvédelem érdekében; annak a környezetvédelemnek érdekében, amely mindannyiunkat érint, lakóhelyünkön, családunkban, munkánkban. Közhellyé vált a mondás, hogy a földet kölcsönkaptuk unokáinktól, hát vigyázzunk is rá. Dolgozzunk ennek ér dekében, mindenki a maga területén, a maga módján, itt, a parlamentben, az államigazgatás pedig a minisztériumokban, késedelem nélkül. A törvényjavaslat indoklásában is hivatkozik a kormányhatározatok meghozatalára, de ezzel csak az időhúzásból fakadó magy arázkodás vehető ki, amely így másfél év veszteséget jelentett. Sőt, a hatályos kormányhatározat is indokolatlanul hosszú időintervallumokat rögzít egyik oldalról, a másik oldalról pedig a 3. pontban lévő elrendelt határidők már most túlhaladottak - az omi nózus kormányhatározat 3. pontjára gondolok. A mellékletben, illetve a 4. pont táblázatainál pedig, amely feleslegesen hosszú, véleményem szerint, a táblázat 8. pontjában 2010. december 12., a 20. pontban vízgyűjtőgazdálkodási terv készítése, véglegesítés e 2009 december. A következő, a 21. pont, intézkedési program elfogadása 2008 december. Ezeket véleményem szerint sokkal előbb meg kellene és meg lehetne hozni. Persze, a háttér tudható, a pontatlanságok tekintetében ugyanis a minisztériumi átszervezések, a területi szervek felállítása évekre lelassította a munkát, sőt leállította a valódi tevékenységet bizonyos területeken. Mindezek tudatában kétségesnek látjuk a vízkeretirányelv végrehajtását, holott a jó állapotú vizek elérése alapvető cél, és az egészsé ges ivóvíz megteremtése nem tűrne halasztást. A jó állapotú víz egyszerű kifejezés, mégis annyi komplex feladatot tartalmaz, de számunkra, illetve az államigazgatás számára a jogalkalmazás gyakorlati megvalósítását jelentené, amely sajnos sokszor csorbát s zenvedett. Az előzőekben említett célok eléréséhez intézkedési programokat kell megfogalmazni és végrehajtani, és a monitoringrendszeren keresztül ellenőrizni. Tisztelt Ház! A törvény szerkezetében négy lényegi fejezetet tartalmaz: a környezetvédelmi törvé ny, a vízgazdálkodási törvény, a hulladékgazdálkodási törvény és a levéltári törvényként megfogalmazott negyedik fejezet. Itt azért aggályainkat is kifejeznénk az ismételten salátatörvénynek felfogható előterjesztői javaslat miatt, amely szokás szerint a g yorsítási igényt és a hibázás lehetőségét hordozza. Az I. fejezet az 1995. évi környezetvédelmi törvény módosítását eszközli, természetvédelmi célok megfogalmazásával. Az ellenzék számára is felvállalható módon kodifikálja a felszíni és felszín alatti vize k, vizes élőhelyek védelmét. Végrevalahára előnyt fog élvezni, és figyelembe kell venni a vízügyi beruházásoknál, megkerülhetetlen lesz. Talán ez a legfontosabb része a törvénynek, és szerencsés módon az I. fejezete is tartalmazza. A II. fejezet a vízgazd álkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását tartalmazza. A szabályozás itt is kiterjesztő jellegű, és a jogharmonizáció célját szolgálja. Itt jegyzem meg, hogy a 21. § kibővítése még nem elégséges, a végrehajtási rendeletekben egzakt alkalmazási s zabályok szükségesek. A 24. § h) pontjának megfogalmazásával az egészséges ivóvíz biztosításának fejlesztési eszközrendszerére utal, némi esély, de ne feledjük, hogy a KAC csökkenő volumene ezt nem fogja segíteni, de a VICEalap is erősen kétséges. Az Álla mi Számvevőszék is súlyos szavakkal illette már a 2004es évi költségvetés tervezetét annak kapcsán, hogy a minisztérium által végrehajtandó szükséges feladatokhoz nem rendel elégséges költséget, és ez elsődlegesen az egészséges ivóvíz biztosítására vonatk ozik. A hulladékgazdálkodási törvény a III. fejezetben az adatvédelem kapcsán került módosításra, habár a 2000. évi elfogadás óta néhány más pontban is felmerült a változtatás igénye. Talán, ha már a salátatörvényt felvállalta a tárca, célszerű lett volna ezt is beemelni. Bár indoklást hallottunk bizottsági ülésen, mindenesetre az egy év múlva történő elővétele nem lesz szerencsés ebben a tekintetben. Ugyanebben a fejezetben a 29. § szűkítését indokolatlannak tartjuk.
