Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - Egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3529 vízgazdálkodásról szólót az európai közösségi joganyagg al kapcsolatos jogharmonizáció érdekében pontosít, kettőt pedig - ez a hulladékgazdálkodásról szóló és az úgynevezett levéltári törvény - a belső jogharmonizáció céljából. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási törvényt az Országgyűlés 1995ben alkotta meg, az EU tagállamai hasonló tárgyú törvényeinek figyelembevételével. Hatálybalépésük után a közösségi jog fejlődésében is új korszak kezdődött. Ekkor készült el a vízkeretirányelv, amely 2000 végén lépett életbe. Az irányelv végrehajtásának határideje a tagá llamok számára 2003. december 22e. Magyarország a csatlakozási tárgyalások során azt vállalta, hogy a keretirányelv végrehajtását a tagállamokkal azonos időre teljesíti. A keretirányelv alapvető célkitűzése, hogy a vizek 2015 végén jó ökológiai állapotúak legyenek. Ennek érdekében intézkedési programokat kell megfogalmazni és végrehajtani. Az intézkedéseknek a vizek állapotára gyakorolt hatását folyamatosan kell ellenőrizni mérő, megfigyelőrendszerek segítségével. A kiépítendő monitoringrendszerre alapozo tt állapotértékelést, a környezeti célkitűzéseket, az intézkedési programokat és azok várható hatását a vízgyűjtőgazdálkodási tervben kell bemutatni. A keretirányelv egyes előírásait a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályalkotásban már eddig is érvényes ítettük, egyes elemei azonban eddig még hiányoztak. Ez a jelen törvényjavaslat ezek pótlását célozza. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi törvény módosításának lényege, hogy a vizek védelmére vonatkozó szabályok kiegészülnek a keretirányelvben lévő környezeti célkitűzésekkel. Tehát ezek - ahogy az előbb mondtam - a vizek jó állapotának megőrzését, illetve elérését írják elő. A keretirányelv előírásainak többsége kormányrendeleti szinten épül be a hazai joganyagba. A törvényjavaslat kimondja viszont, hogy a viz ek védelme kiterjed az úgynevezett védett területekre, amelyek a vízi, víz közeli, valamint felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi ökoszisztémák jó állapotának megtartása érdekében fontosak. A javaslat a vízgazdálkodásról szóló törvénybe beemel i a keretirányelvnek az ésszerű vízhasználatok kialakítására és fenntartására vonatkozó alapvető előírásait. Ennek megfelelően bekerül az állami feladatok körébe a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló árpolitika, a jó állapot elérését szolgáló intézkedési programok kialakítása, továbbá a vízgyűjtőgazdálkodási terv készítése. A vízgazdálkodásról szóló törvény kiegészül olyan előírásokkal, amelyek a vizek állapotának értékelésére, az emberi beavatkozások hatásának, gazdasági szempontjai nak elemzésére vonatkoznak. A törvényjavaslat alapján a magyar jogban is érvényesülni fog a keretirányelvnek a költségmegtérülésre vonatkozó alapelve. Külön kiemelem egy másik irányelv, az emberi fogyasztásra igénybe vett vizek minőségéről szóló közösségi irányelv harmonizációját. Nincs lehetőség arra, hogy az ebben biztosított felkészülési idő kezdő időpontját a csatlakozás időpontjától számítsuk, mivel az átmeneti mentességet kívánna és jelentene. Miután ilyen mentességi igényt az ország nem jelentett be, az irányelvben előírtak végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket, szabályozást el kell végezni. Tisztelt Ház! Az uniós jogharmonizációs módosítások mellett a gyakorlati jogalkalmazás tapasztalatai alapján módosítani kell a hulladékgazdálkodásról szóló törvényt is. Ezt a törvényt 2000. május 23án fogadta el az Országgyűlés. Azóta a jogszabály pontosításának, illetve módosításának igénye két vonatkozásban is felmerült. Egyrészt szükségesnek tartunk egy felhatalmazást, hogy a települési önkormányzat rendeletben állapíthassa meg a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok körét, illetve az adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazást. Másrészt fontosnak ítéljük, hogy több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érintő hatósági ügyben az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jelölje ki.
