Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
3513 Miközben a képviselő urak azt mondták, a parlament hatáskörét csorbítom, azt mondják, a miniszter dönthet a parlament helyett . Ebből is következik, amit mondtam, hogy a miniszter semmiről nem dönt, tehát nem arról van szó, hogy a parlament helyett most a miniszternek adtam jogot. Arról van szó, hogy egy közbeszerzési eljárás keretében a megrendelő Nemzeti Autópálya Rt. a törvény hatályánál és erejénél fogva megköti a szerződést azzal, aki megnyerte ezt a pályázatot, és utána a kormány nevében a gazdasági miniszter be fog számolni önöknek arról, hogy mit, miért és hogyan csináltak. Rövidebben próbálok szólni a további hozzászóláso król. Szeretném kérni, ne állítsuk szembe semmiféle értelemben, még jó szándékkal sem az alsóbbrendű közúthálózat és a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének a kérdését. Azt gondolom, ezek egyenrangú és egymást kiegészítő nagyon fontos feladatok az infrast ruktúrafejlesztés szempontjából. Itt csak jelezni szeretném, az a megjegyzés - nem írtam fel, melyik képviselő úr mondta , hogy kevesebbet fordítunk az alsóbbrendű közutakra, mint a korábbi időszakban, szerencsére a jövő évtől már nem állja meg a helyét. A jövő évi költségvetésben ez az összeg emelkedik, méghozzá elég jelentős mértékben, tehát próbálunk lépést tartani a kiszolgáló úthálózat fejlesztése és a közúthálózat fejlesztése között. Bánki Erik képviselő úr említette, szerencsétlenek a törvénynek az ok a rendelkezései, amelyek bírói hatáskört csorbíthatnak, vagy esetleg bírói döntésekkel mehetnek szembe, befolyásolják azokat. Itt a képviselő úr nyilván csak a 8. §ra gondolhatott, mert a törvény semmilyen más szakasza nem érinti a bírói eljárásokat. I tt is szeretném azt mondani, a képviselő úr megjegyzése félreértés lehet, hiszen semmi olyasmi nincs ebben a rendelkezésben, ami a bíróságok döntéseit bármilyen módon befolyásolni tudná vagy akarná. Egyszerűen eljárási határidőket próbál megállapítani, nem is irreális határidőket, hiszen azt mondja: a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania; három hónapon belül közbenső ítéletet kell hoznia. Tehát működőképes határidőket szab annak, hogy milyen módon lehet a kisajátítási hatá rozatok bírósági felülvizsgálata során eljárni. Azt gondolom, ez nem példa nélküli a jogrendben, hogy mást ne mondjak, a választásokkal kapcsolatos eljárási törvény is nagyon szoros, ennél lényegesen szorosabb határidőket ír elő a bíróságok számára, és a d olog működőképes, ettől nem alkotmányellenes vagy nem jogellenes, hogy a bíróságok eljárásának is időbeli kereteket kíván állítani. Egy másik félreértés, amit Domokos képviselő úr mondott, hogy a miniszternek átminősítésre lenne joga, tehát lehetősége lenn e arra, hogy egyszámjegyű főutat autóúttá vagy autóutat autópályává minősítsen. Itt nyilván a 9. § (4) bekezdésére céloz a képviselő úr. Itt, ebben viszont szó sincs erről. Azt mondja, hogy “egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútna k autópályává fejlesztésekor…”, amit mond a továbbiakban. Szó sincs arról, hogy a miniszter saját hatáskörében átsorolná az ilyen minősítésű utat egy másmilyen minősítésű úttá. Fejlesztésről van szó, abban az esetben nem kell előzetes környezetvédelmi tanu lmányt készíteni, “csak” részletest. A “csak”ot most nagyon idézőjelben mondom. Ez volt egy másik jelentős vitakérdés a hozzászólások során. Megint azt kell mondanom és azt gondolom, nem teljesen szándéktalanul sokan leegyszerűsítették a dolgot. Azt, hogy nem kell előzetes környezetvédelmi tanulmányt készíteni, hanem részletest kell készíteni, úgy interpretálták és támadták a törvényt, hogy egyáltalán nem kell környezetvédelmi tanulmányt készíteni, holott óriási különbség van aközött, hogy előzetest nem ke ll, hanem a részletest kell elkészíteni és aközött, hogy semmilyent nem kell készíteni. Szeretnék utalni a 18. § (3) bekezdésére, ahol az eljárás szakaszait írja le a törvény. Első az előzetes környezeti tanulmány benyújtása, második a nyomvonal kijelölése , és harmadik a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása. Azokban az esetekben, amikor már egy létező utat fejlesztek magasabb rendű úttá - tehát szóba sem kerül, hogy nyomvonalat jelölök ki, mert megvan az út, ott szaladgálnak most is az autók , te hát egy magasabb rendű úttá akarom fejleszteni, nyilván nem kell a nyomvonal kijelöléséhez szükséges előzetes környezetvédelmi tanulmányt elkészíteni, hanem a
