Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz):
3419 Többször említették a képviselőtársaim azt is, hogy van egy másik, közlekedést érintő előterjesztés a Ház előtt, és ez az előterjesztés nincs, illetve kevés ponton van összefüggé sben ezzel a mostanival. Az egyiket október 31én, a másikat pedig november 7én terjesztették be, és érdekes módon az egyik a 2006os állapotot vizsgálja, a másik pedig 2007ig szól. Az a kérdésem - nem tudom, pontosan kihez , hogy egy hét alatt készült volna el ez az új tanulmány, vagy esetleg együtt készültek. Ha együtt készültek, akkor miért nem láthatjuk azt, hogy melyik pontosan milyen elvek alapján készült? Vagy miért nem fordított sorrendben tárgyaljuk, hiszen nyilvánvalóan először a koncepciót kel l megalkotni, és utána kell építeni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Illés Zoltán úr, a Fidesz képviselője. DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt jó pár évben számos olyan nyugati vállalkozó keresett meg, aki azt mondta, hogy ha Magyarországon ugyanazokat a környezetvédelmi elvárásokat kell teljesíteni, amelyek itt megvannak, ha nem is olyan szigorúakat, mint a nyugatiak, de hasonlóakat, akkor ők inkább Ukrajná ba, Romániába vagy Szlovákiába mennek. Én mindegyiknek azt mondtam, hogy kívül tágasabb - egy se ment el Ukrajnába, Romániába és Szlovákiába. Amikor azt mondják önöknek, akár polgármesterek önök, akár helyi döntéshozók, hogy azért nem jönnek önökhöz, mert nincs gyorsforgalmi út vagy autópálya, akkor önöket áltatják. Ne higgyenek ezeknek a vállalkozóknak, ugyanis ezek a vállalkozók megnézik, hogy Münchenből, Párizsból vagy Brüsszelből mekkora távolság az a sugarú kör, ahol gazdasági érdekük tekintetében megé ri még nekik bármit telepíteni. A magyar utazási körülményeket és távolságokat ismerve, akár határtól határig, ha megépül az összes autópálya és megépül az összes gyorsforgalmi út, tizenöthúsz perccel lesz rövidebb a szállítási útvonal időben vagy a közle kedési útvonal, ami gazdasági értelemben értelmetlen. Nem azért települ valaki Békésbe vagy mondjuk, Baranya megyébe, mert tizenöt perccel korábban oda tudja szállítani a számítógépet, vagy onnan el tudja szállítani a cipőt, amit ott bérmunkában megcsinált ak, hanem esetleg azért települ oda, mert van olyan munkaerő, van olyan gazdasági ösztönzőrendszer, van olyan oktatás, amely kapcsán ez megéri gazdaságilag. Tehát nem igaz az a mítosz, tisztelt képviselőtársak, tisztelt magyar polgárok, amely arról szól, h ogy egyértelmű összefüggés van a gazdasági növekedés és az autópályaépítés kapcsán. A tetejébe az autópályákon azért közlekednek, hogy minél gyorsabban végigmenjenek rajta, és nem azért mennek rajta, hogy utána le tudjanak menni, ott időt töltsenek, és ot t, mondjuk, elköltsék a pénzüket. Ott a spanyol példa: azért, hogy a német turisták le tudjanak menni, megépítették az összes autópályát. Bekövetkezett az, amiben reménykedtek: exponenciálisan nőtt a turistaszám, nőtt a gazdaság. (Az elnök a csengő megkoco gtatásával jelzi az idő leteltét.) Majd egy idő után egy német sem akart odamenni, mert zsúfoltság volt, mert szemét volt, és már nem érte meg (Az elnök ismét csenget.) lemenni arra a tengerpartra. Ennyit az autópályaépítésről Spanyolország tekintetében. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Vincze László úr, a Fidesz képviselője. VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Emlékszem '94 késő őszére, amikor Lotz Károly volt Csongrád város vendége , és arra hivatkozott, hogy igen, ő fogja a Schamschulaszerződést módosítani. Hát módosította azzal a záradékkal, ami ilyen matricás, szerencsétlen helyzetet teremtett az 5ösön való közlekedés kapcsán, magyarán: az ország vagy Európa legdrágább autópályá ján járhatunk, ha van rá pénzünk.