Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
3416 kezdeményezéseknek, most nem esnének át a ló másik oldalára, és az igazság bajnokaiként sze retnének tetszelegni. Nagyon fontosnak tartom ebben a törvénytervezetben azt, hogy a kormány, illetve a kormánypárti frakciók olyan felelősséget éreznek a közúti fejlesztés iránt, hogy ezt törvényerőre akarják emelni. Ez azért fontos, mert így sokkal keves ebb mellébeszélés lehetséges, mivel a törvény határidőket, illetve irányokat szab meg. Továbbá fontossá teszi ezt a törekvést az is, hogy az országhatárok ezekkel az utakkal megközelíthetők legyenek. Ma az a legnagyobb probléma, hogy nincs olyan autópályán k, amelyik országhatártól országhatárig menne, ezért a magyar forgalomban részt vevő kamionok kénytelenek más, alsóbbrendű utakra menni, amelyek nem felelnek meg annak a teherbírási elvárásnak, amit a kamionok igényelnének. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Toller László úr, az MSZP képviselője. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, nem felesleges ez a kétpercezés, mert már a negyedik felismerésre is eljutottak ellenzéki képvi selőtársaim, mégpedig arra, hogy nem érdemes beszélni arról, ami jó a törvényjavaslatban. Hiszen alig szóltak arról az egyszerűsített és gyorsított eljárásról, amelyről egészében szól a törvényjavaslat, hogy könnyebben lehessen autópályát építeni, és ne a szakhatóságok, hanem a döntéshozók kezében legyen az egész folyamat, akár a finanszírozás, akár a szakmai előkészítés tekintetében. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ha már négy kérdésben konszenzus van, akkor mondhatjuk, hogy parádés általános vita zajlik. Re mélem, hogy ezt a konszenzust a további hozzászólásaikban nem kívánják felrúgni. Én magam nem vagyok járatos igazából a környezeti hatástanulmánykészítés folyamatában, viszont elég értekezleten vettünk részt Hargitai Jánossal együtt ahhoz, hogy kiképzett űrhajósként némi segítséggel eligazodjunk az ügyben. Amikor önök azt mondják, hogy nem kell környezetvédelmi hatástanulmány, akkor Illés Zoltán pontosan idézi a szükséges cikkelyt. Ugyanakkor van egy másik oldala is ennek. Ha a környezeti hatástanulmány az egyes számjegyű autóút és autópálya tekintetében valami változást hoz, akkor felmerül a kérdés: le kell bontani ezeket az utakat? Tudniillik a gyorsítás gondolata azon alapul, az a vélelem, hogy a meglévő egyes számú útvonalra már olyan környezeti hatások nem rakódnak rá az autóúthoz és az autópályához képest, amelyek miatt újra kellene csinálni az engedélyezési eljárást. Azt hiszem, ezt korrektebbül is meg lehet vitatni, mint ahogy itt erről szó volt. A másik dolog, amiről még nem nagyon szóltak képviselő társaim - illetve egy mondat volt, de az is téves , hogy a kisajátítási eljárást mindig egyezkedés és egyezség előzi meg. Ez a helyzet nem változik a törvényben. Arra vonatkoznak a gyorsító szabályok, ha nem sikerül az egyezség. Semmi másról nem szól a tö rténet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ügyrendi felszólalásra jelentkezett Hargitai János úr, a Fidesz képviselője. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azt kérem öntől, figyelmeztesse az országgyűlési képviselőket arra, hogy megvan a kétpercezésnek a házszabályi rendje. Térjünk vissza a normál működéshez. Azok a képviselők, akik meg akarnak szólalni, jelentkezzenek normál felszólalásra, és ne úgy érveljenek itt egyesek, hogy a tizenöt perces mondandójukat kétpercenként mondják el, m ert ennek semmi köze nincs a Házszabályhoz. Tizenhárom bejelentkezett képviselő van, aki nem tud megszólalni azért, mert összevissza kétpercezik itt a Ház. (Taps a Fidesz soraiban.)
