Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Az ügyészség helyett” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
3221 Akkor tudtam volna elfogadni államtitkár úr válaszát, ha felhívta volna a tisztelt Ház figyelmét Gulyás József képviselőtársunknak a költségvetés vitájában elhangzott javaslatára, amelynek az a lényege, hogy normatív alapon kell támogatni a vidéki tömegközlekedést is, és erre egy nagyon konkrét pénzügyi javaslata volt. Nagyon várom a kormányzat döntését, de ezt a választ így, ebben a formában nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláló képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr vá laszát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 188 igen szavazattal, 146 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkár úr válaszát. Gusztos Péter (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Az ügyészség helyett” címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez: “Az ügyészség helyett” címmel. Képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! Jó hírem van a Legfőbb Ügyészség számára. Egy napilap elvégezte a munkát, amelyet a nyomozó hatóságoknak évek alatt nem sikerült. A napokban megszólaltatták azt az embert, akin keresztül ma Magyarországon talán a leghíresebb török, Kaya Ibrahim és egyes, Fideszhez közel álló személyek sorsa összekapcsolódott. Weisz József Kaya Ibrahim barátja, szomszédja, illetve üzlettársa volt, és mint ilyen, több érdekes adalékkal tud szolgálni a hírhedt Fidesz közeli cégek fantomizálásának ügyében. Az SZDSZ már több alkalommal kérdezte - a büntetőügyben benyújtott panaszokon és kifogásokon túl - a parlamentben is ebben az ügyben az ügyészséget. Hiába, hiszen leggyakrabban azt a vá laszt kaptuk, hogy amikor a nyomozás adatai nem elegendőek a vádemeléshez, a nyomozást meg kell szüntetni. Hát persze, hogy nem elegendőek a nyomozás adatai, ha az ügyészség az ügyben a nyilvánvalóan érintetteket sem hajlandó kihallgatni, kihallgattatni! ( Dr. Répássy Róbert: A rendőrség nyomoz, nem az ügyészség!) 2002 tavaszán ugyanis, amikor egy hetilap tényfeltáró cikkében Weisz József szerepére fény derült, Magyar Bálint képviselőtársam feljelentést tett, és külön felhívta az ügyészség figyelmét Weisz Jó zsefre. A Fővárosi Főügyészség képviselőtársam feljelentése nyomán nem indított nyomozást, azt bűncselekmény hiányában megtagadta, arra hivatkozva, hogy ha a tettesek el is követték az adócsalást, közokirathamisítást vagy csődbűntettet, a büntethetőség le hetősége elévülés miatt megszűnt. A múlt héten végre kiderült, hogy miképpen vásárolt Kaya Ibrahim és Joszip Tot többmilliós köztartozást felhalmozó Fidesz közeli cégeket. Kiderült, hogy miként lettek vevők a vevők, akik a botrány kirobbanásáig nem is tudt ak arról, hogy ezeket a cégeket megvásárolták volna. Csak az nem derült ki, hogy miért nem tett meg mindent az ügyészség a tények felderítése érdekében. A mai napig rejtély, hogyan fordulhatott elő az, hogy Schlecht Csabát és Kaya Ibrahimot az eljárás sorá n nem szembesítette a hatóság egymással, annak ellenére, hogy nem egy újságírónak sikerült megtalálnia a Németországban élő török vendégmunkást, és egy idő után már Schlecht Csaba sem volt elérhetetlen a hatóságok számára, köszönhetően többek között annak, hogy Világosi Gábor SZDSZes képviselő e terem falai között felmutatta a budapesti telefonkönyvet, benne az említett úriember lakcímével.
