Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Az ügyészség helyett” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
3222 Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Ön a tavaly júliusi interpellációmra adott válaszában szó szerint a következőket mondta: “Ez idő szerint a nyomozás folytatásának elrendelését megalapozó körülmények nem merültek fel, az adott ügyekre vonatkozó új ténymegállapítások kellő alappal nem tehetők.” Kérdezem önt, tisztelt legfőbb ügyész úr, most, hogy az ügy lehetséges koronatanúja saját maga állt a nyilvánosság elé, hogyan látja ön, felmerülteke ez idő szerint a nyomozás folytatásának elrendelését megalapozó körülmények, tehetőke kellő alappal az adott ügyekre vonatkozó új ténymegállapítások. Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) (14.40) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Polt Péter legfőbb ügyész úr válaszol. DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Előrebocsátom, hogy idő hiányában nem tudok kitérni mindarra, amit a Budapesti Rendőrfőkapitányságon 119159/98. ügyszám alatt folyamatban volt, Kaya Ibrahim ügynéven ismert eljárásról - korábbi parlamenti interpelláció következtében egyébként - az alkotmányügyi bizottság előtt, amely a munká ját mind a napig nem fejezte be, elmondtam. Képviselő úr maga is utal arra, hogy 2002 tavaszán, amikor egy másik sajtóorgánum Weisz József tevékenységét firtatta, az erre alapozott feljelentés nyomán részben bűncselekmény hiányában, részben büntethetőségi akadály, nevezetesen, elévülés miatt az ügy érdemében nyomozás nem indulhatott. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy ott Weisz József cselekményeiről volt szó, a feljelentésben és a határozatban is. Képviselő úr hiányolja Kaya Ibrahim és Schlecht Csaba szembes ítésének elmaradását. Ezzel összefüggésben viszont arra hívnám fel képviselő úr figyelmét, hogy a büntetőeljárási törvény előírásai szerint szembesítést csak egyes vallomások ellentmondásainak feloldása érdekében lehet elvégezni. Mivel Schlecht Csaba az el járásban nem tett vallomást (Derültség a kormánypártok soraiban.) , ezért ilyen szembesítésre nyilvánvalóan a törvény szerint nem kerülhetett sor. Konkrét kérdésével kapcsolatban tájékoztatom képviselő urat arról, hogy a BRFK az ön által említett napilapban megjelent cikk alapján a napokban előterjesztést tett arra, hogy a Fővárosi Főügyészség rendelje el a nyomozás további folytatását, mivel az újságban megjelent írás új információkat és körülményeket tartalmaz. A téves rendőrségi előterjesztéssel ellentétb en azonban jelen esetben csak a nyomozási bíró és csak indokolt indítvány alapján rendelhet el újabb nyomozást. Ezért a mai napon a Fővárosi Főügyészség felhívta a Budapesti Rendőrfőkapitányságot, részletesen indokolja meg, hogy az újságcikkben hivatkozot t kijelentéseknek mely bűncselekményekben milyen jogi revelanciája van, ezek mennyiben tekinthetők újnak és másnak, mint a megszüntető határozatokban hivatkozott tények és érvek. Ennek a dokumentumnak az elkészülte után lesz az ügyész olyan helyzetben, hog y dönthessen, lehete megalapozott indítványt tenni a nyomozási bíróhoz. Addig képviselő úr szíves türelmét kérem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem az interpelláló képviselőt, elfogadjae a legfőbb ügyész úr válaszát. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Örülök annak, hogy legfőbb ügyész úr is kimondta azt, hogy az elévülés Weisz József ügyeire vonatkozott és nem másra. Ez a szembesítés nem jöhetett létre, hiszen Weisz Józsefet többszö ri idézés ellenére sem hallgatták ki az eljáró hatóságok, minden bizonnyal ezt is elfogadhatnánk egyfajta okként. Arra hadd hívjam fel azonban a figyelmet, hogy amikor egy hétfői
