Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A 2003-2008 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PAP JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3181 eredményeit, hogy mondjuk ki, mire lenne szükségünk, állapotfelmérés és egy alapos elemzés után ahhoz, hogy jó, végrehajtható és valóban eredményeket elérő programot lehessen tervezni, végrehajtani. A benyújtott anyaghoz a képviselők sajnálatos módon nem tudnak módosító indítványt benyújtani, hiszen az az adatbázis, ami önöknek rendelkezésre áll, nekünk nem áll rendelkezésünkre. Tisztelettel azt kérem tehát miniszter úrtól, mint ahogy múltkor kértem, legyenek olyan kedvesek bizottsági ülésen megcáfolni, amit mondunk, vagy elfogadni, és akkor módosítani, mert mi csak abból tudunk dolgozni, amit kapunk, a hozott anyagból. Az abban l évő ellentmondásra való felhíváskor pedig ne sértődjenek meg, hanem próbálják meg kijavítani. Ez eddig egyébként nem sikerült, bármilyen nemes szándék is volt eddig erre. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nagyon röviden kellene a véleményünket összefoglalni er ről az anyagról, akkor azt mondhatjuk, hogy komoly aránytalanságok, ismétlések vannak benne, és súlyos, fontos kérdésekről, témákról alig 21 sort írnak, míg olyanról, amely lényegtelen, vagy fontos terület, de egyébként kidolgozott és alapos anyaggal rende lkezik, ott erre három oldalt szentelnek. Talán fordítva kellene, hiszen problémát akarunk megoldani. Az egész anyagra jellemző egyébként az ismétlés. Hiába azonban a sok ismétlés, ez nem zárja ki a pontatlanságot. Generális gond egyébként végig az anyagba n, hogy ötletek jelennek meg ott, ahol semmi keresnivalójuk sincs, hiszen a helyzetet kellene bemutatni; annak hiánya miatt elképzeléseket hoznak be, tessék csak jól megnézni. Az előkészítettség, pontos helyzetismeret hiánya miatt követhetetlen a program e lőrehaladása, az adatok nem megbízhatóak, nagy a szórásuk, ezért a becslések meg sem közelítik a valóságot. Amikor a második nemzeti környezetvédelmi program a célrendszert határozza meg, akkor a helyzetértékelésből érdekes módon nem tudjuk meg, hogy mi is a helyzet, mint már említettem, és az sincs összhangban a bevezetésben vázolt tervekkel, elképzelésekkel. Egy rövid és zavarosnak nevezhető bemutatással kísérletezik, és inkább ötleteket fogalmaz meg ott, ahol tényekre lenne szükség. Nagyon érdekes és elg ondolkodtató, hogy milyen helyzetfeltárás az, ahol a következő kifejezésekkel lehet találkozni; a teljesség igénye nélkül a közel harminc megjegyzésből hadd soroljak fel néhányat, ahol helyzetértékelésről van szó, tehát tényeket kellene bemutatni: „biztosí tani kell”, „meg kell jelölniük”, „törekedni kell”, „általában kisebb”, „össze kell kapcsolni”, „ki kell dolgozni”, „gondoskodni kell”, „ki kell alakítani”, „érvényesíteni kell”. Tisztelt Képviselőtársaim! Be kell mutatni, nem elképzeléseket felvonultatni! Lehet ilyet tenni egyébként, csak ez a helyzetértékelési fejezet alatt van, márpedig azt gondolom, hogy ez nem tartozik oda. Tisztelt Ház! Mi is a helyzet a helyzetértékelés címszó alatt? A környezeti elemek állapotánál, a levegőnél mindjárt keveri a két anyag, mármint az NKP I. és az NKP II. - hadd hasonlítsam össze a kettőt - a szennyezett terület, illetve a szennyezett területen élők arányát. Azt hiszem, ha két ilyen anyagot nézünk, akkor nehéz összehasonlítani, hogy az előzőhöz képest mennyit haladtunk előre: az egyik esetben területet nevezünk meg, a másikban pedig ott élőket. A kettő nincs köszönő viszonyban, mert az egyik biztosan nagyobb, mint a másik. Vajon hogyan valósul majd meg a talajvédelem, ha az értékek sem passzolnak? Keveri például - és ez nagyon szomorú dolog - a termőterület és a mezőgazdasági terület méretét, így nem csoda, csak nézzék meg, tisztelt miniszter úr, hogy a vízzel, szélerózióval, savanyodással, szikesedéssel sújtott mezőgazdasági terület nagysága éppen 32 százalékkal nagyobb , mint a mezőgazdasági terület. Azt gondolom, hogy azért ez nem így van, nagyon kiváló termőterületeink vannak, amelyek egyik által sem sújtottak egyébként. A felszíni és felszín alatti vizeknél semmi újat és konkrétumot nem tudunk meg, nincs rálátásunk, a helyzet ismeretlen marad. A pontatlanság és gyér fogalmazás miatt az sem derül ki, hogy most a DunaTisza közén három métert csökkent a talajvíz - ez kicsit talán sok lenne , vagy ennyire süllyedt le. Ezt pontosítani kellene.
