Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A 2003-2008 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PAP JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3182 Az aránytalanságra jó példa a biológiai sokféleség és a tájvédelem: miközben erre a területre egyébként nagyon jó anyag készült a természetvédelmi részben, addig a levegő, a talaj és a felszíni víz esetében összesen annyi a terjedelme, amiről egyébként közel 90 oldalon ír máshol. (20 .50) A zaj vonatkozásában - éppúgy, mint a települési és épített környezetnél - sem leszünk okosabbak és a helyzet ismerői. Nagy és uniós szempontból is fontos terület a hulladékgazdálkodás. Majdnem akkora oldalt használnak csak fel, amelyen fel lehet soro lni az egyes főcímeket. Nem csoda, hogy a hulladékhasznosítás egyik helyen 30 százalék, a másik helyen nem éri el ezt az arányt. De vajon hol marad ebből az anyagból az általam úgy kedvelt szennyvíz? (Dr. Kis Zoltán közbeszól.) Már államtitkár úr súgja is, hogy ez a szennyvíz. Hogyan épül majd erre a megoldási javaslatok sora és a hozzá rendelt költség? Sehogyan sem, tisztelt miniszter úr. Nem csodálkozom egyébként a szűkítésen, hiszen az első NKPjelentésben olyan sikeresen összezagyválták ezt a területet, ember legyen a talpán, aki kiigazodik. Tettek is gyorsan az összevisszaság ellen, kihagyták az egészet ennek a mostani anyagnak a tárgyalásából. Lehetséges, hogy még mindig jobb, ha hiányzik valami, mint ha az rosszul van ott, vagy szakmailag nem elfogadh ató. Ez pedig a veszélyes hulladék 75 százalékának lerakással való ártalmatlanítása. Mint tudjuk, csak azt rakjuk le - VI. környezetvédelmi program , ami nem hasznosítható más formában. Nem véletlen, mert a lerakás nem hasznosítás. Örülni annak, hogy a ve szélyes hulladék 75 százalékát lerakással tudjuk hasznosítani, nagy melléfogás, mert ez nem így van, a lerakás nem hasznosítás. A szennyvíznél - amit már az előbb említettem - akkora ellentmondás van, hogy az általános vita folytatásánál egy külön blokkot szeretnék rá szentelni, és szeretném, ha ezt kitárgyalnánk, mert azt gondolom, hogy ott nagy az összevisszaság. Sokszor elhangzott a bizottság ülésén, hogy egyszerűen olyan területről van szó, mármint a környezetvédelemről, hogy nem lehet jó adatsorral ren delkezni. Ezen persze elgondolkodhatunk, és akkor meg kell oldani, hogy legyen jó adatsorunk. De mit gondoljunk akkor, ha biztosan lehet tudni statisztikai könyvekből - és még szerencsénk is van, mert a környezetvédelmi államtitkár úr korábban FMállamtitk ár volt , hogy mondjuk a szántó területére, ami 4,53 millió hektár, ha jól tudom, honnan és miért írnak le 4 millió hektárt ebben az anyagban? (Dr. Kis Zoltán: Hat és fél.) Szántóról beszélek, bocsánat, a statisztikák szerint ennyi. Akkor meg még nagyobb a baj, államtitkár úr, ha hat és fél, és négy van leírva. Joggal várhatja az ember, hogy az ágazatok környezeti hatásai cím alatt kiderül az igazság, tiszta képet kapunk, tehát mikor már eggyel továbbléptünk. Sajnos, a hatások elemzése és számszerű bemutat ása helyett megfogalmazásokkal, ötletekkel találkozunk oldalakon keresztül, mint például az, hogy várhatóan két és félszeresére nő a környezetvédelmi ipar. Ez most akkor milyen hatás, tessék mondani?! Ez egy ötlet, egy elképzelés, becslés. Kérdezzük, e rés zben miért beszélünk az ágazat környezetterhelésének felméréséről. Itt már az eredményekről kellene számot adni, legalábbis a cím alapján ezt vártuk, ezért ez a nyolc oldal is szinte fölösleges lett. Ilyen előzmények után lehetette jót várni a környezeti problémák és értékek című blokktól? Természetesen nem várhattunk sokat. Hasonló közhelyek szerepelnek itt is, mint a helyzet értékelésénél, néhány gyöngyszem jön még hozzá, például: vizsgálni kell a megvalósíthatóságát és az ellenőrzés lehetőségét, és még folytathatnám hosszan itt is sort. Olyan általánosságokat tartalmaz a hatások elemzése helyett a védendő értékek megőrzésének szempontjainál, amelyet nem lehet elfogadni. Ebből hogy lesz számon kérhető program? A célok és célállapot - amiért szü letett ez az új anyag, hiszen ez mégiscsak egy vezérfonal, egy fő cél - nem létező első NKP eredményei alapján... - erre hivatkozik tudniillik. Hosszú kívánságlista, semmi konkrétummal, nehogy számon lehessen kérni hat év múlva megint valamit. Az akcióprog ramok szükségességéről nem lehet vitatkozni, nade nem ilyen kidolgozottsággal és megalapozottsággal. Az előrehaladásmutatónál például a paraméterek nélkül sorolják fel az egyes elemeket. Hogyan lehet így lemérni majd a haladást, az elért eredményt? Most, hogy már ismerjük a
