Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 15 (85. szám) - Az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat zárószavazása - Személyi ügy: - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
319 tartoznak. Mindennek egyetlen oka, hogy az APEH és az Igazságügyi Minisztérium adatbázisai nincsenek összekapcsolva egymással. Az álla m tehát díjat szed, tisztelt képviselőtársaim, ahelyett, hogy hatékonyságát növelné. Az előbb említett népszerű oknyomozó műsorban az Igazságügyi Minisztérium mosolygó főosztályvezetőjének indoka ez volt minderre: a vonatkozó jogszabályok ezt sajnos nem te szik lehetővé. Mindez persze nekünk, állampolgároknak is többletköltséget eredményez, hiszen a vállalkozások ez irányú többletköltségeit áthárítják a vásárlóikra, ezekkel drágítják különböző szolgáltatásaikat. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek megszünte tése, úgy gondolom, mindenképpen közös feladatunk. E törvény kereteiben is orvosolható ezek közül néhány, már rövid távon, viszonylag kis ráfordítással. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, elektronikus cégnyilvántartásról szóló törvé nytervezet elfogadásakor ne elégedjünk meg az Európai Unió vonatkozó irányelvében foglaltakkal. A kormányprogramban kitűzött céloknak megfelelően a minisztériumok összehangolt és folyamatos munkájával célozzuk meg az elektronikus cégnyilvántartásba vétel m ellett a kötelező forgalmi jellegű adatszolgáltatók elektronizációját is. Emellett látnunk kell azt is, hogy 2007 túlságosan távoli határidő. Ha kizárólag az uniós határidőkhöz ragaszkodunk, elveszítjük annak a lehetőségét, hogy a felzárkózásban visszaszer ezzük élenjáró helyünket. Ebben a vállalkozásbarát igazgatás fontos szempont vagy fontos terület lehetne. Még ebben a kormányzati ciklusban érjük el, hogy a vállalkozások elektronikus úton, komolyabb ráfordítási többlet nélkül eleget tehessenek rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. Ezt célozzák egyébként a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja által beadott módosító indítványaink is, amelyek támogatására biztatom és egyben kérem is önöket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) (18.20) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Török Zsolt úr, az MSZP képviselője. TÖRÖK ZSOLT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottság előadójaként nem mondhattam el a saját véleményem, hiszen a bizottsági ülésen elh angzottakra kellett szorítkoznom, éppen ezért engedjenek meg egykét gondolatot. Jól tudjuk, hogy az elektronikus ügyintézés már ma is jelen van a cégeljárásban - erre eddig mindig hozzászóló utalt, sőt államtitkár úr is kifejtette , azonban a törvényjava slatnak az az igazán nagy átütő ereje, hogy elektronikus ügyintézés nemcsak a belső kommunikációt, a belső ügyintézést és a belső munkavégzést teszi könnyebbé, hanem az ügyfelek, a cégek számára is lehetővé válik az elektronikus ügyintézés. Azt gondolom, e z az igazi áttörés. Sokszor kérdezik, akár önkormányzati, akár állami területen azt, amikor informatikai fejlesztésekről van szó, hogy mit lehet ezzel megspórolni. Oké, hogy megcsináljuk ezt a beruházást, ezt az informatikai fejlesztést, de milyen haszna l esz ennek, milyen anyagi haszonra lehet szert tenni ezzel. Mint az üggyel korábban is foglalkozó ember, mindig azt szoktam mondani, hogy közvetlenül rövid távon semmi, ebben ne is reménykedjünk. De olcsóbbe a villanykörte, a kapcsoló, a vezeték a falakban , mint a gyertya? Tudom, kicsit sántít a hasonlat, de higgyék el, hasonló ez is. Hosszabb távon lehet, hogy megtérül, lehet, hogy komfortosabbá válik az emberek - vagy konkrétan ebben az esetben a cégek - élete, és nincs más út, csak az, ha az elektronikus ügyintézést a társadalom szélesebb köreiben is megpróbáljuk minél inkább hasznosítani, minél jobban elterjeszteni. A cégbejegyzési kérelem benyújtása elektronikus úton több újítást is tartalmaz. A törvénytervezet például rendelkezik arról, hogy választás kérdése lesz, papíron vagy elektronikus úton nyújtjae be az ügyfél a kérelmét, tehát egyelőre még nem kötelező az elektronikus módszer. Eljön majd az az idő -