Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 15 (85. szám) - Az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat zárószavazása - Személyi ügy: - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
320 ez lehet öttíztizenöt év , amikor akár ezt is kötelezővé lehet tenni, és ez is bizonyos célok at szolgálhat. Fontos pontja a törvénytervezetnek, hogy elektronikus úton benyújtott kérelem esetén elektronikus úton közli a cégbíróság a végzéseket. Tehát nemcsak gyorsul ezáltal az ügyintézés, az információáramlás, de sokkal inkább környezetkímélő is le sz; itt már ejtettek szót például a papírhasználatról is. S még egy fontos elem: minden elektronikus úton küldött iratot a cégeljárásban minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ettől a rendelkezéstől csak törvény engedhet eltérést. A papír alapú o kiratokat a jogi képviselőnek kell elektronikus okirati formába átalakítania, a cégbíróság által elektronikus úton küldött okirat közokiratnak minősül. Ez is jelentős előrelépés azon tekintetben, hogy az elektronikus aláírás elterjedésébenelterjesztésében az állam nem közvetlen, hanem közvetett módon próbál meg szerepet játszani. A cégnyilvántartási és céginformációs szolgálathoz kell benyújtani az elektronikus okiratot, amely elvégzi annak kizárólag informatikai vizsgálatát, majd ha mindent rendben talál, továbbítja a cégbírósághoz. Joggal vetődik fel bizonyos emberekben a kérdés, kelle félnem attól, hogy megfelelő módon bírálják el a cégbejegyzési kérelmem, hiszen amíg eddig emberi tényezőkön is múlhatott, hogy esetleg apróbb hibák megoldására az ügyinté ző közvetlenül és gyorsan segítségül tudott sietni, addig ezt a számítógép ezt nem teszi lehetővé. Ez a rendelkezés is bizonyítja, hogy a benyújtott kérelem elektronikus úton történő ellenőrzése egyszerűen csak a számítástechnikai megfelelőséget ellenőrzi, és továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy a cégbíróság bírálja el a cégbejegyzés jogosságát. A törvény módosítását nemcsak az teszi szükségszerűvé, hogy egy közösségi irányelv kötelezettségeket ró a tagállamokra, hanem - joggal mondhatjuk - a gazdasági élet is megköveteli, hogy a technika fejlődése által biztosított új informatikai eszközök felhasználásra kerüljenek. Ez a módosítás az első lépcsője annak a folyamatnak, amelynek végén a teljes cégeljárás elektronikus úton bonyolódik majd le. Az előterjes ztés azonban nem említ meg egy nagyon fontos pozitív mellékhatást. Ha az elektronikus cégeljárás megismerteti a vállalkozásokat az informatika lehetőségeivel, elképzelhető egy, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt pozitív hatás is. A cégbíróság által k iállított minősített elektronikus aláírással ellátott okiratok a módosítás értelmében közokiratnak minősülnek majd, az abba vetett bizalomnak meg kell egyeznie a papír alapú okiratokéval. A bizalom kérdése az informatika, az elektronikus ügyintézés terület én sokszor joggal felvetődő kérdés. Reméljük, ez is egyfajta bizalomnövelő tényezőként jelenik majd meg. Az elektronikus kereskedelemnek és az elektronikus ügyintézésnek is a bizalom hiánya az egyik legnagyobb gátja, és abban is lehet szerepe ennek a törvé nytervezetnek, hogy fejlődjön az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kereskedelem. Az elektronikus fizetéssel kapcsolatban is sokak számára vetődnek fel kérdőjelek. A törvénytervezetben az elektronikus fizetés konkrét lehetőségként jelenik meg azok számára, akik az elektronikus cégbejegyzést választják. Az elektronikus fizetéssel kapcsolatban megjelenő bizalmatlanságon nagy valószínűséggel változtat majd ez a törvénymódosítás. Összességében megállapítható, hogy az eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé válik , az iratok könnyebben, kisebb helyen lesznek tárolhatók, online tájékoztatás és közzététel válik lehetővé, megjelenik a korszerű elektronikus fizetés lehetősége, és - bizodalmunk szerint - nő az elektronikus okiratokba vetett bizalom is. Azonban a törvén ytervezet fokozatos bevezetése során a legnagyobb probléma nem a hardver vagy a szoftver beszerzése, telepítése, működésének a megfelelősége, hanem leginkább az azt használó személyek - legyen az ügyintéző vagy ügyfél - felkészültsége a fontos; és nem is a szakmai felkészültsége, hanem az a hozzáállás, amit az elektronikus ügyintézéssel szemben sok esetben tapasztalunk, nevezetesen, hogy egyfajta bizalmatlanság és félelem veszi körül.
