Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A regisztrációs adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3163 a már megszokott fogyasztási adót, ami a kávé esetében adótehercsökkenést eredményez, másfelől az autók esetében átalakítja a fogyasztási adót egy ahhoz hasonló konstrukciójú adónemmé. Az úgynevezett regisztrációs adó be vezetése nem harmonizációs kötelezettség, hanem egy lehetőség arra, hogy a költségvetés bevételeit ne a versenyképesség rovására biztosítsuk. (19.10) Az áfán kívüli fogyasztási típusú adók alkalmazása az egyes tagállamok döntésén alapul, fenntartásuk azonb an a hazai adóalanyok számára árversenyhátrányt jelenthet, tekintettel arra, hogy az adó beszedése csak a hazai adóalanyoktól biztos, miközben a forgalom könnyűszerrel átterelődhet más, ilyen adót nem kivető tagállamokba. A versenyképesség megőrzése tehát a kávé és a személygépkocsik fogyasztási adójának megszüntetése mellett szól, a költségvetési stabilitás szempontja azonban elkerülhetetlenné teszi a megtartását, pontosabban az átalakítását. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban szereplő regisztrációs ad ó tehát lényegében a jelenlegi, személyautókat most is terhelő fogyasztási adó, bár abból a megközelítésből ered, hogy a személygépkocsik esetében az áruk szabad mozgása mellett az uniós csatlakozás után is megmaradt a forgalomba helyezéshez kötött a regis ztrációs igény, így a forgalomba helyezés sajátosságai miatt, de csakis annyiban, szükségképpen vannak eltérések is a két adónem között. Szemben a jelenlegi, százalékos fogyasztási adóval, a regisztrációs adó tételes adó, mivel a tételes adó alkalmazásával megakadályozható a használt autók behozatalánál tapasztalható, időnként szándékos alulszámlázás is. Az adótétel a személygépkocsi műszaki, illetve környezetvédelmi tulajdonságai alapján változik, azaz egy kis motorú, környezetbarát autó regisztrációs adój a kisebb lesz, mint egy nagyobb köbcentis, kevésbé környezetbarát személygépkocsié. E szabályozás indoka, hogy a rossz állapotú, környezetszennyező autókat újabb, környezetbarát kocsik váltsák fel Magyarországon is. Mivel a fogyasztási adó százalékos mérté kű volt, a tervezett regisztrációs adó pedig tételes, az egyes gépjárműtípusok szintjén nem garantálható, hogy a jelenlegi és a jövőbeni adóterhelés forintfillérre azonos, a használt autók behozatalánál megszűnő szándékos alulszámlázási lehetőség ugyanakk or mindenképpen azt eredményezi, hogy a külföldről származó használt autók a növekvő közteher miatt drágulnak. Tisztelt Ház! A fogyasztási adóból az idén várhatóan 55 milliárd forintnyi bevétel származik, a 2004es terv a regisztrációs adóból 62 milliárd f orint, ez azonban nem azt jelenti, hogy az adóterhelés automatikusan minden autónál növekedni fog. Számításaink szerint az alulszámlázás megszűnése, illetve a várható volumennövekedés miatt a regisztrációs adóból befolyó összegek önmagukban is nagyobb adób evételt biztosítanak. Az, hogy a fogyasztási adót a regisztrációs adó váltja fel, a lakosság számára nagyobb változást nem jelent; az adóztatható termékkör ugyanaz marad, az adót a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága veti ki, illetve kereskedőtől történő vásárlás esetén a kereskedő, ugyanúgy, mint a fogyasztási adónál, a személygépkocsit adózottan adja a vevő tulajdonába. Mivel az adóztatható tényállás a személygépkocsi regisztrációjához kötődik, létkérdés, hogy megakadályozzuk az autó itthoni nyil vántartásba vételének kikerülését, amelyhez módosítani kell majd a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt is. Ebben rögzítenénk azt, hogy az Európai Unió egyes tagállamaihoz hasonlóan, a külföldi rendszámmal ellátott, de hazai állampolgárok által vezetett személygépkocsik csak meghatározott korlátok között vehessenek részt a közúti forgalomban. Ezt a törvényjavaslatot még az idén tervezzük az Országgyűlés elé terjeszteni. Tisztelt Képviselők! Mivel az adótörvények vitája gőzerő vel folyik, szavazása megtörtént, végezetül szeretném megemlíteni, hogy az adótörvények elfogadásához képest a következő évben természetesen nem január 1jével fog életbe lépni a regisztrációs adóról szóló törvény, hanem az azt követő időpontban, legkésőbb Magyarország május 1jei európai uniós csatlakozásáig, ahogy a törvényjavaslat azt tartalmazza is, ezzel kapcsolatban tehát a javaslatunk nem január 1jei időpontot tartalmaz. Ezzel együtt is szeretném azt kérni a parlamenttől, hogy alapos vita után, ha l ehetséges, a