Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
3106 Azonban nem látom a szocialisták kiérlelt gondolkodását, illetve az, amit tapasztalok a szocialisták részéről, egysz erűen elkeserítő. Egyrészt nincs átfogó megszólalójuk - talán az elkövetkezendő időszakban még lesz , de ha Toller képviselő úrra utalok, aki fél órára megtisztelte ezt a költségvetési vitát, és az ő gondolkodását látom, hogy mit képvisel az önkormányzato k esetében, akkor a baranyai kistelepülések fejével gondolkodó emberként megijedek az egésztől. Egy módosító indítványára hadd hívjam fel a figyelmüket, és ez jellemző a szocialista képviselők gondolkodására. Azt mondja Toller képviselő úr immár másodszor, mert egyszer már az adótörvények vitája során le lett szavazva ez a módosító indítvány, hogy, mondjuk, a Pannon Volán Vállalatot, mint térségi közlekedést szolgáló vállalatot adjuk oda Pécs önkormányzatának. (15.10) Nem így van megfogalmazva, de ez a gond olkodás lényege. Igen ám, de mit mondjon Baranyában az a további 300 település, amelynek még erre a nagyon rossz állapotban lévő, és egyébként privatizációra készülő Pannon Volánra is szüksége van. Ha ezt megkapja egy nagyváros önkormányzata, az miért lesz érdekelt abban, hogy tömegközlekedési szolgáltatásokat biztosítson a térségnek, a kicsi településeknek? Szocialista képviselőtársaimat arra kérem, csatlakozva az előbb felsorolt frakciók bizonyos képviselőihez, hogy higgyék el, nem lehet leírni ezt a több mint kétezer önkormányzatot. Tekintsék már ezeket is életképeseknek, mert ott több mint 1,7 millió ember életlehetőségeiről van szó! Akarjanak már felnőni ehhez a feladathoz! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hoz zászólásra következik Rogán Antal képviselő úr, a Fidesz képviselője. Úgy látom, nincs a teremben. Halász János? Őt sem látom. Czerván Györgynek, a Fidesz képviselőjének adom meg a szót. CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszte r Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a rendelkezésemre álló időben az agrárfejezethez benyújtott fideszes módosító indítványokról fogok beszélni. Amiben egyetértünk az előterjesztéssel, az az, hogy az agrárgazdaság kiemelt célkitűzése kell hogy legyen a versenyképesség, a termelők jövedelembiztosításának erősítése és a kiszámítható piaci viszonyok. Természetesen ezt mi is támogatjuk. A problémánk ott van, hogy ezek nem jelennek meg a 2004es költségvetés agrárfejezetében. Amint az ismert az agrártémával foglalkozók előtt, 293 milliárd forint szerepel az agrárfejezetben, ebből 136 milliárd az uniós támogatás, uniós forrás, illetve 157 a nemzeti támogatási rész. Az uniós résszel kapcsolatban nyilván az a teendőnk, hogy egyrészt ami normatív al apon jár, az jön, a pályázati részre pedig pályázni kell, fölkészíteni az érdekelteket arra, hogy minél nagyobb lehívásokat tudjanak eszközölni. Ami fontos, és erre figyelmeztet az európai uniós bizottsági jelentés, hogy az intézményrendszer tekintetében b izony van lemaradás. Éppen ezért támogatjuk, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal pluszforrást kapjon feladatai elvégzéséhez annak érdekében, hogy a termelők a támogatásokat le tudják hívni. A nemzeti forrással kapcsolatban sokkal nagyobb a pro blémánk, és ez ügyben komoly vita bontakozott már ki. Tudniillik itt arról van szó, hogy a 157 milliárdos támogatási keret nem elégséges, ha figyelembe vesszük azt, hogy a 30 százalékos nemzeti kiegészítés, amit Koppenhágában ért el ez a kormányzat, és a 2 5 százalékkal együtt 55 százalékot kapnak meg a mezőgazdasági termelők, tehát ez a 30 százalékos forrás 90 milliárd forint. Ha ehhez hozzávesszük a minimum 70 milliárdos úgynevezett determinációt, tehát az előző évről átvitt kötelezettségvállalást, akkor m áris kimerült ez a keret. És akkor még nem beszéltünk az agrárkezességvállalásról, a pályázati források hazai részéről és azokról a támogatásokról, amelyeket csak hazai forrásból lehet finanszírozni. Ilyenek például a
