Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 10 (105. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Tatai-Tóth András (MSZP) - az oktatási miniszterhez - “Nyíltan a titoktartásról” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
2921 A törvénymódosítás nem szűkíti a szülők tájékozottságát, gyermekük neveléséhez való joguk gyakorlásának esélyeit. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőt estület tagjainak egymás közti, a gyermekek, tanulók érdekében végzett megbeszéléseire. Az ellenzék az alkotmányos aggályait is megfogalmazta; többek között Pokorni Zoltán is, aki az Alkotmánybíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: arra kéri a testületet, hogy a közoktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó szakaszát semmisítse meg. Véleménye szerint ugyanis ez sérti a szülőknek az alkotmányban foglalt, neveléshez való jogát, és az alaptörvényből fakadó jogbiztonságot is. Szerinte a z lenne elfogadható, ha a pedagógus bölcsességére, tapasztalatára bízná a törvény a titoktartás mérlegelését. Kérdezem a miniszter úrtól, helyes lennee a pedagógusra bízni a mérlegelést. Másodszor: jogában álle e gyermeknek segítséget kérni a szülőkön kí vül mástól is? Harmadszor: mi számít a titoktartási kötelezettség megszegésének? A negyedik: milyen pedagógiai eredményesség várható ettől a törvénymódosítástól a tanulópedagógusszülő kapcsolatban? Várom a válaszát a miniszter úrnak. (Taps a kormányzó pá rtok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Az interpellációra Magyar Bálint miniszter úr válaszol. Önt illeti a szó. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A közoktatásról szóló törvé ny titoktartásra vonatkozó előírásait bírálók több szabályozási szempontot is figyelmen kívül hagynak. Ezek egyike az adatvédelmi törvényből eredő kötelezettség. A személyes adatok védelméhez való jog nem függ az életkortól. Mindenki maga rendelkezik a sze mélyes adataival, az adatait felvenni és felhasználni csakis az ő beleegyezésével szabad. (14.00) A közoktatásról szóló törvény a módosítás előtt nem nyújtott megbízható védelmet a tanulók személyes adatainak. Ezt most pótolni kellett. Ugyanakkor a bírálók megfeledkeztek különbséget tenni a tanulói jogviszonyhoz kötődő és a tanulói jogviszonyhoz nem kötődő információk között. A tanulói jogviszonyhoz kötődő adatokat az iskolák nemcsak kezelhetik és nyilvántarthatják, de kötelesek is róluk a szülőket folyamat osan tájékoztatni. Idetartoznak a magatartással és a szorgalommal kapcsolatos teljesítmények sokféle napi adatai is. Ugyanakkor más megítélés alá esnek az iskola által nem kezelhető adatok. Ilyennek minősülnek a tanulókkal, illetve a családjukkal kapcsolat os információk, a vagyoni helyzetről, az egészségi állapotról, az életvitelről, a társas kapcsolatokról, az iskolán kívüli magatartásról, a szórakozási szokásokról és még sok minden másról. Ezek személyes adatok, amelyek befolyásolják az iskola munkáját, d e az adatvédelmi törvény előírásaiból eredendően az iskolák számára nem kezelhetőek. Ha ezekről a pedagógus a hivatása gyakorlása során szerez tudomást, titokként kell azokat kezelnie, a szülőkhöz továbbítás kérdésében nincs mérlegelési joga. Itt ilyen ért elemben ütköznek egymással, konfliktusban állnak az adatvédelmi törvény értékei a szülő nevelési jogával való értékekkel. Valóban megfontolandó az a kérés, hogy a pedagógus egy ilyen környezetben gyakorolhassone mérlegelési jogot, legyene mérlegelési jog a, de kizárólag a tanuló érdekében. A tanulónak jogában áll ugyanakkor segítséget kérni a szülőkön kívül bárkitől, akitől segítséget remél, hiszen adatával, adott esetben problémáival, amelyekről az adatai szólnak, maga rendelkezik, és így fordulhat a peda gógushoz is. A pedagógus az iskola által nem kezelhető adatokat azonban csak a tanuló egyetértésével továbbíthatja. A fentiek alapján azt tekinthetjük titoktartási kötelezettségszegésnek, ha a pedagógus a hivatása gyakorlása során szerzett, iskola által ne m kezelhető adatot, információt a tanuló felhatalmazása nélkül kezel, nyilvántart vagy továbbít harmadik személyhez. A titoktartás ugyanakkor nem ismeretlen intézmény bizonyos más hivatások esetében sem. A katolikus egyház egyházi
