Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szájer József): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2880 A harmadik, talán a legfontosabb és leginkább komolyan veendő aggály pedig az önálló képviselői indítvány 2. §ával kapcsolatos. Ez szabályozza azt, hogy a törvény rend elkezéseit a hatálybalépését megelőzően már kinevezett, illetve megválasztott és tisztségét már betöltő személyre is alkalmazni kell, mondja a 2. §ban. A 3. §ban pedig azt, hogy az öt éven belül jelen törvénnyel érintett, közmegbízatást betöltött személy korábban tett vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni. Ezekkel a paragrafusokkal kapcsolatos a harmadik megjegyzésem, és talán ez a legkomolyabb aggályunk. Arra szeretném felhívni még egyszer a figyelmüket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Szabad D emokraták Szövetsége nagyon komoly politikai szándékot mutat abban a tekintetben, hogy az önálló képviselői indítvány által megcélzott politikai cél teljesülhessen. Mi szeretnénk, ha ez a dolog megvalósulhatna, éppen ezért gondoljuk azt, hogy nagyon fontos alaposan megvizsgálni a következőkben kifejtett aggályunkat. Azt mondja a 2. § (3) bekezdése, hogy az öt éven belül jelen törvénnyel érintett, közmegbízatást betöltött személy korábban tett vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni. Tisztelt képviselő társaim, tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság fogalmának jogalkotásra vonatkozó követelményeivel. A jogbiztonság követelménye a jogalkotó kötelezettségévé teszi azt, hogy a jogszabályo k világosak, egyértelműek és működésüket tekintve kiszámíthatók legyenek. Az Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának alkotmányos elvét. Az Alkotmánybíróság gyakorla ta abban a tekintetben is következetes, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a hatályba léptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit -- az erre irányuló kifejezett rendelke zés szerint - a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. (17.20) A fentiek alapján a visszaható, a retroaktív hatály azt jelenti, hogy a jogszabály a hatálybalépése előtti eseményekre is hatályos. A visszaható hatály egy ik esetében a jogszabályt a hatálybalépése előtt lezárt jogviszonyokra is alkalmazni kell, míg a másik esetben azt a hatálybalépése előtt keletkezett, de még le nem zárt folyamatos jogviszonyban a hatálybalépése előtti jogi helyzetre alkalmazzák. Amit elmondtam az előbb, abból kikövetkeztethető, hogy aggályunk a 2. § (3) bekezdésének az ügyében az, hogy visszaható hatályú jogi szabályozást valósíthat meg jelenlegi formájában, ez pedig alkotmányos korlátokba ütközik. Mindenképpen átgondolandónak és pontosítandónak tartjuk ezt a dolgot. Tudjuk, hogy akik elvállalnak egy fontos tisztséget, legyen az kormányzati vagy az Országgyűlés által választott más fontos közhatalmi funkció, azok számára és valamennyiünk számára nagyon fontos, hogy a vállalás pilla natakor tudják azt, hogy rájuk milyen szabályok, milyen peremfeltételek vonatkoznak. Éppen ezért ebben a konkrét esetben is nehezen elképzelhető az, hogy valaki bizonyos feltételek között elvállalt egy bizonyos fontos megbízatást, és aztán később megváltoz nak a rá vonatkozó szabályok, például ezen a fontos területen. Lehet, hogy vannak olyanok, akik nem vállaltak volna fontos kormányzati pozíciót vagy más fontos, Országgyűlés által választott funkciót, ha, mondjuk, egy hasonló jogszabály akkor hatályban let t volna. Összefoglalva tehát - látom, elnök úr, hogy letelt az időm, egy mondatban gyorsan összefoglalom : a törvényjavaslat alapvető céljával egyetértünk, ezeket a nagyon fontos gyakorlati jellegű aggályainkat szerettük volna megosztani az előterjesztőve l, és természetesen készek vagyunk arra, hogy együttgondolkodjunk ennek az önálló képviselői indítványnak a további sorsáról, mert annak alapvető politikai céljával messzemenőkig egyetértünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és elnézést az időtúllépésé rt, elnök úr.
