Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO reagáló erőkben történő részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség NATO-parancsnoksági beosztást betöltő tagjainak a NATO által vezetett műveletekben történő részv... - ELNÖK (dr. Szájer József): - KARSAI PÉTER (MDF):
2869 színvonalon végz ik el a munkájukat. Ugyanakkor nagyon rossz volt parlamenti képviselőként ott járni, és találkozni a szavaink és tetteink közti különbséggel. Úgy gondolom, ezen változtatni kell. Ennél azonban sokkal, de sokkal rosszabb volt parlamenti képviselőként ott já rni, és szembenézni a kint szolgálókkal, akik joggal úgy élik meg, hogy mi itt játékot űzünk az ő életükkel, a hivatásukkal. Ezért befejezésül hadd mondjak el önöknek valamit a kanadai parlamenti látogatásomból, amely idén nyáron volt. A kanadai parlament épületében van egy kápolna, ahol a háború óta rendőri vagy katonai szolgálatban elesettek neve címtől és rangtól függetlenül föl van sorolva. Amikor mi arról döntünk felelősen, hogy részt vehetneke a magyar katonák a bizony kockázatot jelentő küldetésben vagy szolgálatban, akkor erről mindenképpen beszélnünk kell. Mert nekem a legrosszabb az volt, amikor a kint lévő katonák azt mondták, hogy nem az a kérdés, hogy ők el akarnake menni vagy sem, hiszen ők vállalták, katonaként vállalták a feladatukat, hanem a nagy kérdés az lesz, hogy ha egyszer, ne adj' Isten, valamelyikkel bármi történik, akkor parlamenti vitákban fogjuke a megemlékezésünket megtenni, vagy hősként fogjuk őket tisztelni. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket meggyőzni, hogy a magyar katonák, akikről mi döntünk, a mi biztonságunk, a mi gyermekeink biztonsága érdekében vállalják azt a nemes feladatot, amit vállalnak. Hogy ezt el is tudják látni, ehhez kell a mi döntésünket megadni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypár ti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Még egy párt hozzászólására kerül sor: Karsai Péter, MDF. Megadom a szót. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nehéz helyzetben vagyok Herczog Edit hozzászólása után, mert azok, amiket ő itt a fejünkhöz vágott, azt gondolom, sajnos méltatlanok és nem igazak - már elnézést, hogy ezt kell mondani. De miből tetszik gondolni azt, hogy egy olyan alegység, amelyet 2006ig kell a prágai megegyezés értelmébe n a NATO rendelkezésére bocsátani, és most, 2003. november 4én tárgyalunk róla, nem fog fölállni addig? Nem holnapután kell ezt a 150 főt, már bocsánatot kérek, kiállítani, hanem 2006ig! Természetesen az a célunk, és azt szeretnénk mi is - és ebben Köröm i Attila hozzászólása szerintem teljesen világos volt , hogy lehetőleg ezt az egységet minél hamarabb fel kell állítani. Már csak azért is, mert egyébként mintha azt érzékeltem volna, hogy talán azt tetszik képzelni, hogy ez a 150 fő majd valahova eldiszl okál, valamelyik külföldi országba, mintha ezek nem itthon lennének. Ezek a katonák természetesen nem mennek külföldre, csak majd abban az esetben, ha az a bizonyos NATOcikkely esetleg életbe lép, vagy ha azt a NATO Tanácsa egyhangúlag eldönti; ők tehát i tthon lévő katonák lesznek. Éppen azért örülök ennek a javaslatnak, mert legalább ez a 150 katona biztos, hogy a lehető legjobb felkészítéssel, a lehető legjobb felszereléssel fog rendelkezni, és mivel ez rotációs alapon megy majd, még több katonánk lesz o lyan helyzetben, hogy egyébként pedig az alapfeladatát, az alkotmányban rögzített feladatát, azaz a Magyar Köztársaság védelmét is adott esetben jobban biztosítsa és szavatolja. Ezért nem értettem egészen azt, hogy miután azokból az alapgondolatokból, amel yekből kiindulunk, és amiről beszélünk mind a négy párt részéről, sőt a kormányzati oldal is, nagyjából egyetértünk. (16.30) Persze, egyetértünk abban, hogy a NATOszövetségben vállalt kötelezettségünket lehetőleg maradéktalanul teljesítenünk kell. Abban i s egyetértünk, hogy 2001. szeptember 11. után bizony sok mindent át kell értékelnünk. A terroristaveszély, a fegyverkereskedelem, a drog és egyebek sok olyan új választ kívánnak az államoktól, az országoktól, amire eddig talán nem is gondoltunk. Ebben is e gyetértünk. Azonban a megoldásban, a megoldás keresésének az útjában vannak közöttünk ezek szerint a fő különbségek.
