Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2831 E LNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Pásztohy Andrásnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Parancsoljon! (Balogh László elfoglalja a jegyzői széket.) PÁSZTOHY ANDRÁS , a mezőgazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága október 29ei ülésén megtárgyalta az új szövetkezetekről szóló törvény módosítását, majd nagy többséggel - 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett - általános vitára alkalmasnak találta. A kormánypárti képviselők hozzászólásaikban megfogalmazták, hogy az új szövetkezetekről szóló törvény módosítását mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy gyökeresen megváltoztak a gazdaságitár sadalmi feltételek, különös tekintettel az uniós csatlakozás közelségére. Éppen ezért üdvözölték, hogy a hét szövetkezeti érdekképviseleti szervezet közösen megvizsgálta azokat a legégetőbb, legfontosabb problémákat, melyek mindenképpen törvénymódosítást igényelnek. A hét szövetkezeti szervezet három ponton konszenzusra jutott, és kérte a kormányt, hogy ezeken a pontokon módosítsa a törvényt. A kormány az érdekképviseletek előterjesztését megvizsgálta, szakmailag alkalmasnak tartotta, majd benyújtotta az O rszággyűlésnek. A vitában többek között elhangzott, hogy már 1994 és '98 között is felmerült egy új szövetkezeti törvény megalkotásának igénye, melynek előkészítésére albizottság is alakult, amelyben minden parlamenti párt helyet kapott volna az érdekképvi seletek mellett. Akkor azonban az ágazati szövetkezetekkel közösen úgy döntöttek, hogy nem érett meg a politikai, gazdasági, társadalmi feltétele annak, hogy konszenzussal egy várható uniós csatlakozás után is helytálló, korrekt szövetkezeti törvény kimunk álása lehetővé váljon. Most viszont, amikor az Unióban, főként a mezőgazdaságban az együttműködésnek, a szerveződésnek, a szövetkezésnek meghatározó szerepe van a versenyképességben, a források, a pályázatok elnyerésében, elemi érdeke minden érintettnek, h ogy a szükséges törvénymódosítást elvégezzük, illetve megszüntessük azt a furcsa helyzetet, hogy egyszerre két szövetkezeti törvény legyen hatályban; ehelyett egy új szövetkezeti törvény kimunkálására van szükség. A kormánypárti képviselők éppen ezért üdvö zölték, hogy megalakult a Szövetkezetpolitikai Kollégium, amely háromoldalú, és az érdekegyeztetésnek egy sajátos intézményi formájaként fog működni. Az egyik oldalon a hét szövetkezeti érdekképviseleti szervezet, a másik oldalon a kormány, a harmadik old alon pedig szövetkezetpolitikai szakemberek állnak. Örvendetes az a tény, hogy a mostani törvénymódosítást követően, két év múlva egy mindenki számára elfogadható törvény kerül elfogadásra. Tisztelt Országgyűlés! Az új szövetkezeti törvényt mindezek alapjá n a kormány három ponton kívánja módosítani. A szövetkezeti eszme tiszteletben tartásának szempontjából is fontos, hogy a szövetkezeteket érintő bármilyen természetű kérdésben a törvényalkotásnak, illetve a kormánynak ki kell kérnie a szövetkezetek szervez eteinek véleményét. A másik módosítás fontos abból a szempontból, hogy megszünteti a törvénynek azt a rendelkezését, amely a szövetkezetek gazdálkodásába való durva beavatkozás volt, és tulajdonképpen 2005. december 31ig a szövetkezetek megszűnését jelent hette volna. (13.30) Tehát 2006. december 31ig nem kell az üzletrésztőkét részjegytőkévé konvertálni, és nem szűnnek meg a szövetkezetek jogutód nélkül, mint ahogyan ez bekövetkezhetett volna. Végül a harmadik módosítás tartalmazza azt a rendelkezést, ame ly szerint a törvény kihirdetését követő második év végéig, várhatóan 2005. december 31ig törvényt kell alkotni az egységes szövetkezeti szabályozás érdekében.
