Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2807 Fórum képviselői részéről nem is volt olyan nagyon kisebbség, csak kéthárom fővel... - azt kívántuk elhozni az Országgyűlés plénumához a kamara szerepe kapcsán, hogy ez mennyiben legyen a tagjai intézménye, vagy mennyiben legyen a kormányzás intézménye a tagok felé. Ezt úgy fejeztük ki, és ismételten aláhúztuk ezt a gondolatot - különösen a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselői ezt korábban is mérlegelték , hogy azt kívánjuk a módosított törvényben megjeleníteni, hogy a kamara érdekképviselet, nem pedig kormányzati instrumentum. Persze, ez a kamara, amelyik a tagjainak az egyesülése, és a tagjai kormányozzák, elvállalhat kormányzati feladatokat, mintegy szerződéses alapon, egy évre vagy kettőre, vagy akár öt évre is, a mikor valamelyik kormányzati szerv megtárgyalja a kamarával, hogy ezt vagy amazt a feladatot kívánatos volna a kamarával együtt végezni, gondoltunk itt a szakképzésre, gondoltunk itt a különböző technológiai fejlesztésekre. Tehát bőven van hely arra, hogy a kormány és a kamarák egymással találkozzanak, és feladatokat osszanak meg. További lényeges kérdés, téma a mi kisebbségi véleményünkben az, hogy a kamara költségvetése hogyan alakul. Azt szeretnénk javasolni, hogy az Országgyűlés a törvény meghozatala so rán vegye számításba, hogy a kamara, amennyire csak lehet, önfinanszírozó, és amikor a kormánytól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) költségvetési pénz jut a kamarához, az feladatok elvégzésére történjen, ne pedig az intézmén y életben tartására. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Józsa Istvánnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. JÓZSA ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszte lt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azzal szeretném kezdeni, hogy az MSZPfrakció megítélése szerint ez a módosítás, ha szabad ezt a rossz kifejezést használni: kamarabarát. Ezt talán azért van értelme előrebocsátani, mert az előkészítő viták során volt ol yan vélemény, hogy kerülhetnének még kedvezőbb helyzetbe is a kamarák; voltak, akik a jelenlegi helyzetükhöz viszonyítva, illetve a '99. évi CXXI. törvényben megszabott szituációhoz képest túl gyors előrelépésnek tekintették a jelen előterjesztésben megfog almazottakat. Én úgy gondolom, hogy sikerült egy olyan arányos középutat megtalálni, amely hozzájárul ahhoz, hogy az önszerveződés talajára került kamarák... - mert a '99. évi CXXI. törvény végül is ezt jelentette, hogy kerüljenek vissza a kamarák abba a t ermészetes közegükbe, ahol a vállalkozások önszerveződése megvalósul, és egy szerves fejlődés eredményeként bővüljön a tevékenységük. Hogy mivel járt még a '99. évi módosítás, azt egykét számmal azért hadd illusztráljam: a korábban tö bb mint 800 ezer tagot számláló gazdasági kamarák taglétszáma 2003ra elérte a 45 ezer tagot. Ha az egyik oldalról nézzük, a 800 ezret viszonyítjuk a 45 ezerhez, ez nagyon radikális csökkenés, mert ez 5 százalék körüli érték. Ugyanakkor van egy olyan becsl és is, amelyik arra vonatkozik, hogy a jelenlegi 45 ezer tag, ezek a gazdasági szervezetek termelik a magyar GDP mintegy kétharmadát. Tehát ha így nézzük, akkor végül is a gazdaság szereplőinek a súlyuk szerinti reprezentáltsága a gazdasági kamarákban azér t többséginek tekinthető. A törvénymódosítás, szemben a hatályos törvénnyel, a gazdasági kamarák tevékenységét illetően számos olyan változást és lehetőséget tartalmaz, amelyek révén a kamarák hatékonyabban tehetnek eleget azoknak az elvárásoknak és kihívá soknak, amelyekkel az uniós csatlakozásunk következtében szembesülnünk kell. A törvénymódosítás arra irányul, hogy a változó gazdasági környezetben erősödjön a kamarák köztestületi jellege; tevékenységük a gazdálkodó szervezetek egyre szélesebb
