Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2805 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pe dig megadom a szót Molnár Albertnek, a költségvetési bizottság előadójának. Parancsoljon! MOLNÁR ALBERT , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság október 29ei ülésén tárgyalta meg a gazdasági kamarákról szóló T/5856. számú törvényjavaslatot. A kérdés súlyának megfelelően a költségvetési bizottság jelentős időt fordított ennek a kérdésnek a megtárgyalására, és többségében egyetértett abban, hogy a magyar gazda ság mint fejlett piacgazdaság megérett arra, hogy megfelelő jogkörrel rendelkező kamarák dolgozzanak, működjenek Magyarországon. A gazdaság szereplői rendeletek, törvények által szabályozott versenyhelyzetben működnek az országban, azonban hiányoznak a sza kmaietikai és azok a finom hangolású szabályozások, amelyeket csak kamarák tudnak ellátni, és amelyeket nálunk fejlettebb országokban ezek a kamarák el is látnak. Ilyen például a tisztességes üzleti magatartás, a szakmaietikai szabályok megfelelő művelés e; a tisztességes kereskedők, iparosok elvárják, hogy a nem megfelelően működő vállalkozók is valamiféle szakmai felügyelet alatt működjenek. Felvetődött a kérdés, hogy a kamara ne váljon költségvetési szervvé, ez egy elég fontos pontja volt a költségvetés i bizottság ülésének. Aztán a vita végén abban maradtunk, hogy lehet olyan feltételeket szabni, olyan körülményeket teremteni, hogy ne költségvetési szervként működjön a kamara, hanem valóban azokat a feladatokat finanszírozza meg az állam, amelyek az álla mtól átkerülve nála költségcsökkenést okoznak, ez a kamarának kerülne kifizetésre, és ott kerülne költségként felhasználásra. Ugyanis meg kell őrizni a kamarák önállóságát, csak így várható el az a fajta működés, amit tőlük elvárhatunk. Vita alakult még ki a költségvetési bizottságban a felügyeletről. Általában a költségvetési bizottság tagjai támogatták, hogy az ügyészséghez kerüljön a kamarai felügyelet. Jelentős feladatok várnak a kamarákra a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságstratégiai döntések előkészít ésében való részvételben, és - még egyszer hangsúlyozva - a tisztességes piaci magatartási és fogyasztóvédelmi feladatokban való közreműködésben. Többékevésbé ezek a kérdések fogalmazódtak meg a költségvetési bizottság ülésén, ahol 15 igen és 8 tartózkodá s mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette a bizottság, ezért javaslom az Országgyűlésnek is az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Horváth Jánosnak... (Jelzésre:) Nincs jelen. Megadom a szót viszont Gőgös Zoltánnak, aki a mezőgazdasági bizottság előadója. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. GŐGÖS ZOLTÁN , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság október 29én tárgyalta meg a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását: a törvénymódosítást többségi szavazássa l általános vitára alkalmasnak tartotta. Mindenki által ismert, hogy a modern piacgazdaságokban a gazdasági kamarák fontos szerepet töltenek be a gazdaságfejlesztési és gazdaságkutatói feladatok megvalósításában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer fe jlesztésében, valamint a vállalkozások európai integrációs felkészítésében; fontos feladatuk van - és ez különösen igaz az európai uniós csatlakozás küszöbén - az egyes szaktárcákat érintő tájékoztatási, képzési feladatok ellátásában.
