Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 15 (85. szám) - Lázár Mózes (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Miért erőlteti a kormány a Vértesi Erőmű Rt. privatizációját?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz):
276 állapít meg, de ez már a kormányváltás után keletkezett felelőtlen beszerzésekből és kötelezettségvállalásokból adódik. A válaszát nem tudom elfogadni, miniszter úr. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Mivel a képviselő úr nem fogadta el a minis zter úr válaszát, kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 187 igen szavazattal, 123 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Lázár Mózes (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Miért erőlteti a kormány a Vértesi Erőmű Rt. privatizációját?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Lázár Mózes, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Miért erőlteti a kormány a Vértesi Erőmű Rt. privatizációját?” címmel. Lázár Mózes képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! (15.10) LÁZÁR MÓZES (Fidesz) : Tisztelt Miniszter Úr! A kormány határozatban döntött a Vé rtesi Erőmű Rt. eladásáról. Ez a szándék minden bizonnyal rendkívül erős, hiszen nem kellett volna külön határozatot hoznia. '95ben és '97ben a Hornkormány meghirdette ennek a cégnek az eladását, de nem járt sikerrel. A privatizációs törvény értelmében két eredménytelen tendereztetés után az ÁPV Rt. külön felhatalmazás nélkül is értékesítheti a szóban forgó állami vagyont. Miért van mégis ez a lázas igyekezet? A Vértesi Erőmű Rt.nek két bányája és három erőműve van, óriási vagyontárgyakkal együtt; Orosz lány, Tatabánya térségében a legnagyobb foglalkoztató. Az Orbánkormány 1028/2002. számú határozatával, állami tulajdonban maradás mellett, megkezdődött egy füstgázkéntelenítő építése, amely 2014ig biztos jövőt jelent a vállalkozásnak. A további finanszí rozásról és az igénybe vehető forrásokról is született rendelkezés. Miért nem folytatják, illetve hajtják végre az előző kormány átgondolt és kellően megalapozott döntését? 2002ben Kovács László és Kuncze Gábor pártelnökök közös levelükben megnyugtatták a z embereket, lesz biztos folytatás. Medgyessy Péter látványos bányajárás keretében tette meg ugyanezt. Szólt az ígéret költségvetési támogatásról, alaptőkeemelésről, de privatizációról egy szó sem esett. Ezzel szemben, amikor idén tavasszal rendkívüli köz gyűlésen 6 milliárd forinttal csökkentették a cég alaptőkéjét, felvetettem a látható privatizációs szándékot, amire szocialista körökből azzal vádoltak, hogy riogatom az embereket. A Vért rendkívüli helyzetben van, 4 ezer alkalmazott Tatabánya és Oroszlány távhőellátását biztosítja, állami garanciavállalással hatalmas beruházásba kezdett. A kormány a működtetés során köteles minden szempontot érvényesíteni, amit egy magántulajdonos nem fog sosem. Miután értesültem a privatizációs szándékról, kezdeményeztem a parlament energetikai albizottságának összehívását. Mivel az ülésen érdemi információt nem kaptunk, a következő határozatot fogadtuk el. Az albizottság jelen körülmények között és az ülésen rendelkezésre álló információk alapján a Vért esetleges privatiz ációját nem támogatja. Egyben felkéri PMet, hogy az erről szóló kormányhatározat előkészítő anyagát küldje meg a gazdasági bizottság tagjainak. A folyamat külön érdekessége, hogy ezt a határozatot megszavazta Kapolyi László szocialista országgyűlési képvi selő is, aki tagja annak a befektetői körnek, akiket az ÁPV Rt. igazgatósága már