Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 15 (85. szám) - Lázár Mózes (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Miért erőlteti a kormány a Vértesi Erőmű Rt. privatizációját?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter:
277 kijelölt potenciális vevőként. A magyar energiaszektor privatizációja szomorú történet, mert az érték alatti eladások és a létszámleépítések története is. Nem kellene ezt foly tatni. Tisztelt Miniszter Úr! Melyek voltak a Vért privatizációjának alapvető okai? Két és fél hónap alatt miért nem kaptunk választ felvetéseinkre? Amennyiben a kormány úgy gondolja, hogy talál befektetőt, akinek megéri, akkor miért nem éri meg mindez az államnak? A szép ígéretek helyett kapnake a foglalkoztatottak valós biztosítékokat munkájuk folytatásához? (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Elnök úr, még egy kérdés: miért gondolják azt, hogy a privatizációval az állam teljesen kivonulhat a Vértesi Erőmű működtetésének feladatából és a térséget érintő problémák megoldásából? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Az interpellációra László Csaba pénzügyminiszter úr válaszol. Parancsoljon, minis zter úr! DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A retrofitprogram finanszírozása érdekében az előző kormány által biztosított állami garancia a szükséges mértékű forrásoknak csak a felét biztosította, és a jelenlegi ko rmányt olyan kényszerhelyzetbe hozta, amely szükségessé tette a Vértesi Erőmű finanszírozásába történő ismételt, azonnali kormányzati beavatkozást. Tehát nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az előző kormány a Vértesi Erőmű kapcsán egy teljesen rende zett helyzetet hagyott volna az új kormányra. Ez a harmadik negyedév végéig újabb 3 milliárd forint rövid lejáratú hitelgarancia biztosítását jelentette. Az intézkedésre azért volt szükség, mert csak így lehetett biztosítani az időközben pénzügyi válsághel yzetbe került társaság további finanszírozását. Ebben a helyzetben a kormánynak arról kellett döntenie, hogy milyen jövőkép kerüljön meghatározásra a társaságra, és annak milyen terhei lesznek az államra, illetve a villamosenergiafogyasztókra nézve. A dön tés során azt is figyelembe kellett venni, hogy annak milyen foglalkoztatáspolitikai következményei lehetnek a térségben. Az említett megfontolásokat figyelembe véve a következőkben válaszolnék képviselő úr feltett kérdéseire. A Vértesi Erőmű 2003 nyár ele jére olyan válságos pénzügyi helyzetbe került, ami már komolyan veszélyeztette fizetőképességét. Ezért kellett megvizsgálni olyan lehetőségeket, mint például az azonnali bezárás, egy teljesen más tulajdonosi struktúra vagy az esetleges privatizáció. Azt go ndolom, teljesen egyértelmű, hogy a kormány felelős döntést hozott arról, amikor a bezárást nem is vizsgálta létező alternatívaként, pontosan azok miatt a foglalkoztatáspolitikai szempontok miatt, amelyekre ön is utalt. A parlament energetikai albizottsága képviselő úr által hivatkozott ülésén elhangzottak alapján a Pénzügyminisztérium tájékoztatta az albizottságot az ÁPV Rt. által folytatott privatizációs tárgyalások állásáról, és ezzel a gazdasági bizottság energetikai albizottságának ülésén vállalt felad atokat teljesítette. A kormány a privatizációs tárgyalások lefolytatását azért tartotta szükségesnek, mert olyan megoldást keresett, amely a Vért további működését, illetve retrofitprogramjának befejezését lehetővé teszi úgy, hogy az ne igényeljen további költségvetési forrásokat. A privatizáció előkészítése során jelentkezett olyan befektető, aki vállalja a megkezdett program befejezését, átvállalja az államtól a hitelállományt, a működési és bezárási kötelezettséget úgy, hogy nem igényel a szerződésben se m kötelező villamosenergiaátvételt, sem árkiegészítést. A foglalkoztatottak a tervezett értékesítéssel az eredeti elképzelésekhez képest még kedvezőbb helyzetbe is kerülhetnek, mert a befektető várhatóan biztosítja a mányi bánya idei évre tervezett bezárá sa helyett annak továbbműködtetését.
