Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 3 (103. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2706 bizottság felállítását. Teljesen mindegy, hogy a választópolgár urnába dobjae a szavazócéduláját, vagy számítógépet működtet és úgy adja le a szavazatát. Kell egy erre a célra megbízott bizot tság, amely a választópolgárokat fogadja, a személyazonosságukat ellenőrzi, a választásra jogosultságukat tisztázza, az esetleges vitákat a szavazással összefüggésben tisztázza, ha a szavazás rendjét megzavarják, azt helyreállítja; vagyis ellátja mindazoka t a funkciókat, amelyeket a választási eljárási törvény a szavazatszámláló bizottság feladatául szab. Még egyszer: az elektronikus úton történő szavazás a bizottságokat nem tenné fölöslegessé, viszont ez a megoldás kéthárom milliárd forint költségtöbblete t jelentene, mert - a Belügyminisztérium számításai szerint - ennyibe kerülne a számítógépes rendszer felállítása; a bizottságok kiküldésének a terhe ennek legfeljebb a tizedrésze, még akkor is, ha a Lendvai Ildikó által javasolt legköltségesebb megoldást fogadnánk el. Avarkeszi képviselő úr azt mondta, hogy a kormánypártok elmentek a legvégső határig a kompromisszum keresésében. Ez így nem igaz. A kormánypártok addig mentek el, ameddig nem kellett olyan javaslatot elfogadniuk, hogy a kormány lemondjon arró l, hogy valamilyen módon - ha máshogy nem, áttételesen, de - ő szabja meg egyedül ezeknek a bizottságoknak az összetételét. Az előttünk fekvő javaslat ugyan az Országos Választási Bizottság hatáskörébe utalja az ilyen bizottságok tagjainak kijelölését, azo nban az Országos Választási Bizottságnak nincs semmilyen apparátusa, nincs külön adminisztrációja, egy titkárnője sincs. Nagyon jól tudjuk, hogy ezeket az adminisztratív tevékenységeket az Országos Választási Iroda látja el az Országos Választási Bizottság mellett, tehát az Országos Választási Iroda állítaná össze annak a több száz bizottsági tagnak a lajstromát, listáját, melyeket az Országos Választási Bizottság legfeljebb formálisan jóváhagyhatna, az Országos Választási Irodát pedig a belügyminiszter ált al kinevezett választási iroda elnöke vezeti. Ez, képviselő úr, tisztelt képviselőtársaim nem jogállami megoldás, ez csak azt teszi lehetővé, hogy a kormány áttételesen, a jelölő szervezetek kizárásával egyedül határozhassa meg a szavazatszámláló bizottság ok összetételét. Ez merőben eltér azoktól az alapelvektől, amelyekre nézve a magyar választási jog a választások lebonyolítását felépíti, amelyek alapján a választási szervek kialakítását szabályozza. Nagyon csodá lkozom azon is, Avarkeszi képviselő úr, hogy Lendvai Ildikó javaslatát - amelyről el kell ismernem, az volt az egyetlen olyan kompromisszumkész javaslat, amely túllépett a szűkkeblű, kizárólag a kormányérdekeket szem előtt tartó elképzeléseken - ön alkotmá nyellenesnek minősíti. (Nagy zaj.) A keddi egyeztetésen ön vitatkozott Pál Tibor államtitkár úrral, ön mondta azt, hogy a Lendvai Ildikóféle javaslat alkotmányszerű, s kifogásolta azt, hogy a kormány ezt vitatja. Vita ön és a kormány képviselője között vo lt. Azért is furcsa az, amit képviselő úr mond - mármint hogy Lendvai Ildikó javaslata nem lett volna alkotmányos , mert a mai bizottsági ülésen, alig egy órával ezelőtt Pál Tibor ismét fölvetette ezt a megoldást, úgy látszik, érdekes módon már máshogy lá tja ezt a kérdést. Tehát felvetette azt a megoldást - képviselő úr ezek szerint nem figyelt a bizottsági ülésen, de majd meg lehet nézni a jegyzőkönyvben , hogy el tudja fogadni, hogy a külképviseleteken is olyan választási bizottságok álljanak fel, amely ek Magyarországon, belföldön az országgyűlési választások és az önkormányzati választások lebonyolításában létrejönnek. Itt leginkább - amennyire a különböző megnyilatkozásokból ezt meg lehet állapítani - egy kettős játék folyik, tisztelt képviselőtársaim, a kommunikációban, a szóbeli ajánlatokban valóban kompromisszumkészséget mutat a kormány, sajnos azonban szóbeli törvényt nem lehet megalkotni, törvényről csak írásos előterjesztés alapján lehet szavazni. Önök pedig, miközben egy adott megoldásról beszéln ek, amit mi is el tudnánk fogadni, írásban egészen mást tesznek elénk, ami köszönő viszonyban sincs azzal, amiről önök beszélnek. Ez, mint az imént korábbi felszólalásomban is mondottam, csak arra lehet alkalmas, hogy ideigóráig félrevezesse a választópol gárokat, így azonban törvényt alkotni nem lehet.
