Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
2569 KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évi költségvetés agrárfejezetének tárgyalása kapcsán természetesen az elsődleges kérdés a támogatási összeg nagysága és a kifizetések várható időpontja. Mégis engedjék meg, hogy én némiképp formabontó módon egy másik irányból közelítsem meg a kérdést, nevezetesen, hogy kik juthatnak ezekh ez a támogatásokhoz, és kik lettek kirekesztve a támogatási körből. Véleményem szerint ugyanis ebből a szempontból is nagyon érdekes megállapításokat tartalmaz az előttünk fekvő előterjesztés. A jövő évi költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Min isztériumról szóló fejezetének - XII. fejezet - szöveges indoklása látszólag nyomban a “Kik kapnak támogatást?” kérdésre adott válasszal kezdődik. Idézem: “Az agrárgazdaságban kiemelt célkitűzések a versenyképesség, a termelők jövedelembiztonságának erősít ése, valamint kiszámítható piaci viszonyok kialakítása, az Európai Unióhoz integrálódni képes mezőgazdasági termelői bázis fejlesztése.” (15.40) Amellett, hogy elfogadjuk az elmondottak általános igazságát, a kérdésre adott konkrét vá lasz tekintetében sajnos sokkal bonyolultabb a magyar valóság. Ugyanis az előttünk fekvő költségvetésből egyértelműen kitűnik, hogy 2004ben a földtulajdonosok igen jelentős számban továbbra sem jutnak hozzá jogos tulajdonukhoz, és ezáltal mindennemű támog atásból is kirekesztődnek. Az 1,5 millió hektár osztatlan közös tulajdonról van szó, amely tulajdonosainak a tulajdonba helyezését 2004re ígérte a kormány. Ez az 1,5 millió hektárnyi visszatartott tulajdon a művelhető szántóterület egyharmadát jelenti. Fü lünkben cseng még a ’7080as évek szocialista szlogenje: mi csak ne szóljunk semmit, bezzeg a románok! Nos, mára a bezzegként emlegetett románoknál is rendezettebbek a tulajdonviszonyok, de még a polgárháborús Afrikában is nagyobb tulajdonbiztonság van, m int jelenleg nálunk. Magyarországon a szocialista kormányokkal együtt tovább él a dialektikus tulajdonszemlélet. A pártközeliek tulajdona szent és sérthetetlen, a többieké pedig szabad préda. Persze ez a pőre valóság látványos paravánmondatokkal el van tak arva az előterjesztésben. Példaként idézek egy gyöngyszemet. „Az intézményhálózat kiemelkedő feladata a tulajdonviszonyok rendezésében való közreműködés.” Toljuk hát félre a paravánt, és nézzünk, a tulajdonviszonyok kiemelt feladatkezelése mit is jelent a gyakorlatban. Ismétlem: 1,5 millió hektár földtulajdonról van szó. Hogy ez milyen hatalmas nemzetgazdasági vagyont jelent, abból is érzékelhetjük, hogy szerte a világban néhány négyzetméter tulajdonjogért évtizedek óta robbantgatnak. Hogy kiknek szánja a k ormány ezt a természetes személyek jogos tulajdonát képező hatalmas földvagyont? Az a folyamat eddigi sátáni, éppen ezért zseniális kezeléséből kiolvasható. 1996ban egy ma is - igaz most már a tárcánál államtitkárként dolgozó - FVM politikai vezető nevéhe z és köréhez köthető a felső korlát nélküli számú, osztatlan tulajdonosok közös táblába kényszerítése. A tényleges tulajdonba helyezés megtagadása a szokásos költségvetési forrás hiányára történő hivatkozásos formával történt. A polgári kormány a tárcánál ténylegesen rendelkezésre álló rövid kormányzati idő alatt megteremtette a tulajdonba helyezés jogi lehetőségét, és a birtokba helyezési folyamat megkezdődött. A szocialistaszabad demokrata kormány kormányra kerülésével a folyamat le lett állítva, majd a szokásos költségvetési forrás hiányára történő hivatkozással az osztatlan közös tulajdonok megosztását a 2004. költségvetési évre ígérték. Nos, végre itt fekszik előttünk a 2004. évi költségvetés, amelyben a hivataloknál fekvő, 240 ezer és legalább ugyanen nyi még be nem nyújtott megosztás iránti kérelem fedezetére mindösszesen 100 millió forint került elkülönítésre. Vagyis ha csak már a benyújtott kérelmekre vetítjük ezt az összeget, akkor 400 forint, azaz a postai kiértesítések költségét sem fedező összeg lett beállítva. Bezzeg a kormány közeli szervezetek EUfelkészítő missziójára milliárdos nagyságrendben volt
