Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
2550 De tude cselekedni most és mindenkiért? A kocka el van vetve, hiszen a 200 4. évi költségvetési tervezet beterjesztésre került. A szocialisták most az ígérik, hogy sok más egyéb mellett 2004 a területfejlesztésben is az építkezés éve lesz. Ehhez az építkezéshez egyes kormányzati vélekedések szerint jelentős mértékű uniós támogatá s fog rendelkezésre állni. A költségvetésből is kiolvasható, hogy az Európai Unió PHARE, Interregprogramjai és a regionális operatív program keretében a hazai társfinanszírozással együtt közel 52 milliárd forint értékű beruházás kezdődhet meg Magyarorszá gon. Az intézményrendszer kiépítetlensége miatt azonban félő, hogy nem fogjuk tudni teljes egészében igénybe venni a pályázati lehetőségeket, és ezáltal forrásoktól esünk el. A leendő fejlesztésekben jelentős szerepet játszó önkormányzatok vagyonfelélése é s alulfinanszírozottsága miatt a statisztikai régiók, megyék, kistérségek és települések versenyképessége nemhogy javulna, hanem csökkenni fog. Bár nyílnak meg alapok az EUpénzek elérése érdekében, de ez megítélésünk szerint nem elegendő arra, hogy a 3200 önkormányzat önerejét fedezhesse egyegy pályázaton. Tudnivaló, hogy az EU pályázatai minden esetben utófinanszírozásúak, tehát a pályázó önkormányzatoknak az önerőn kívül a pályázott összeget is garantálni kell, hiszen csak a pályázat megvalósulása után kaphatják meg az EU forrásait. Az innovációs járulék bevezetése, a cégautóadó duplájára növelése, a súlyadó 20 százalékos emelése, a cégbejegyzési illeték és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelése a vállalati adóterhek növekedéséhez járul hozzá, és a versenyképesség csökkenéséhez vezethet. Tehát az európai uniós források növekedése ellenére, de sok esetben el nem érése miatt a magyarországi vállalatok jövőképe a szürkezónába hajlik. Ehhez az építkezéshez, mint kiemelt területpolitikai cél, a gazda sági szerkezetátalakítás, a munkahelyteremtés, a beruházásösztönzés, a szociális és foglalkoztatási problémák kezelése fontos prioritásként kapcsolódik. Örömteli néhány program elmúlt évhez képest történő támogatási keretösszegének emelése, például a közmu nkaprogramtámogatás vagy akár a vízügyi célelőirányzat növekedése. Megdöbbentő azonban és nehezen magyarázható, hogy a szocialista kormány miért csak verbálisan tekinti a turizmust hazánk egyik húzóágazatának. A turisztikai célelőirányzat 60 százalékos cs ökkenése az idegenforgalom szocialista leértékelését jelenti. A távlati jövő homályos megközelítését villantja fel a nemzeti kutatásfejlesztési program, a kis- és középvállalkozói célelőirányzat vagy a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadási előirányza tainak csökkentése is. Ehhez az építkezéshez jelentős beruházási tevékenységre van szükség. A 2004es költségvetés az autópályaépítési és a gyorsforgalmi úthálózatfejlesztési program kivételével drasztikusan visszafogja a beruházásokat. Példa erre a vasú tfejlesztés, amelyre már 2003ban is 100 milliárd forinttal kevesebbet fordított a Medgyessykormány, mint a polgári kormány 2002ben. 2004ben pedig még az ideinél is lényegesen kevesebb pénz fog rendelkezésre állni. Sajnálatos, hogy a szocialisták leállí tották a gyorsvasúthálózat kiépítésére irányuló, a polgári kormány alatt elindított tervezési munkákat. Súlyos mulasztást követtek el ezzel a kormánypártiak, hiszen a keletnyugati gyorsvasúthálózat ki fogja kerülni Magyarországot. Hazánk egyenletes fejlőd ése érdekében nemcsak az útépítés területén, hanem más ágazatokban is fontos lett volna az intenzív beruházási tevékenység. Ehhez az építkezéshez a kormány egyes szocialista vélemények szerint 51 milliárd forint hazai területfejlesztési forrást kíván felha sználni. A kormányt nem érdekli az infláció, hiszen a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, a TEKI és a céljellegű decentralizált támogatás, a CÉDA mértékét nominálisan egy forinttal sem kívánja emelni, nemhogy 2003hoz, de 2002höz k épest sem. Ez két év alatt minimum 12 százalékos reálértékcsökkenés. A kormány bújtatottan, de elég egyértelműen támadást intéz a megyei területfejlesztési tanácsok ellen, hiszen a TEKI- és a CÉDAkeretek kivételével más forrásokat nem kíván biztosítani. Az elmúlt évek során kiépülő, a megyei gazdasági élet és az önkormányzati szektor által is elfogadottan működő rendszer kiüresítése miatt légüres térbe kerülnek a megyei területfejlesztési tanácsok. Eszközök és források hiányában nemcsak a megyei területfe jlesztési tanácsok válnak azonban
