Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
2544 adónemeket bevezetni, és be fognak vezetni a jövő évre is ez évi döntés alapján - itt veszem az ingatlanadó kérdés ét a vállalkozások számára , ami további terheket fog jelenteni a magyar kis- és középvállalkozások, a vállalkozások számára. Itt csak egy példát szeretnék önnek elmondani, államtitkár úr: én a MAL vezetésénél voltam - ez az ajkai és inotai területi érdek eltségre vonatkozik , ott maga az ökoadó, maga a környezetterhelési díj, és az az áttérés, amiből további kedvezmények elvonására kerül sor, ez 650 millió forintos növekményt okoz csak a MALnál, amely cég teljes egészében, azt lehet mondani, exportra ter mel. De ugyanígy elmondhatom önnek az Ajka Kristály helyzetét is, hisz ott is ugyanezt fogják okozni, ezek a cégek egymáson vannak rajta, hisz az ajkai erőmű táplálja éles gőzzel az ajkai timföldgyárat. Tehát majd mindegyik cég fizetni fogja a környezetter helési díjat, plusz az a cég, amelyik a végfelhasználó ezen a területen, az a további terheket is fogja cipelni, hisz az energiaadó - fogalmazzunk így - rá még magasabb mértékű, és az éles gőznek az adómértéke is változni fog ebből a szempontból. Tehát les znek olyan konzekvenciái, hogy gazdasági társaságoknál, sajnos ezek az adótételek, ezek a kedvezménykisöprések - fogalmazzunk úgy - nehéz évet fognak jelenteni a magyar kis- és középvállalkozásoknak és a magyar vállalkozásoknak egyáltalán. Azért is szeretn ém én mindenképpen, ha ez a költségvetésnél és még az adó elfogadása előtt komolyabb átgondolást jelentene, hisz az Európai Unió - és látom, hogy Veres János államtitkár úr többször mosolyog és hitetlenkedve néz - még csak első olvasatban tárgyalta az ökoa dó kérdését, még nem fogadta el. Államtitkár úr, még nem fogadta el, csak egy ajánlást tesz az országok számára egy minimálmértékre. (Dr. Veres János: Így van!) És mit csinál a magyar kormány? A minimálmérték fölött 40 százalékkal próbálja meg ezt alkalmaz ni. Ezért nem értem én a gazdaságpolitikát, és ebben talán néha nem ártana hallgatni az ellenzéki képviselők által elmondottakra is, főleg azokra, akik általában sokkal előbb jutnak ilyen információkhoz, mint a helyi parlamenti képviselők. Ilyen dolog péld ául: érdekes kérdésként vetődött fel a Magyar Államvasutak privatizálásának a kérdése. Most van első olvasatban az Európai Unión belül az az egységes európai vasúti, teherszállítási, gyorsforgalmi, vasúti kereskedelmi előterjesztés, ami maga után vonja azt ... - nem arra a hét évre gondolok, amit most Magyarország számára is, mint fejlesztési irányt megfinanszíroznak, hanem ebből a szempontból további finanszírozási lehetőségek is elő fognak állni, ami egyrészt 2006tól egy egységes vasúti kereskedelmi rends zert akar kialakítani az Európai Unión belül, 2008tól kezdve pedig a vasúti teherszállítási és logisztikai rendszernek a kiépítését, 2015ig pedig a gyorsforgalmi vasúti szállításnak a kérdését. Most akarunk privatizálni. És ha megnézzük, hogy annak idejé n Írországban, amikor ugyanezt a lépést megtették, hova jutott az ír vasúti társaság: teljes egészében leült, nem voltak fejlesztések. Sőt, mi több, azok a biztonsági fejlesztések is elmaradtak, amelyeket egy állami tulajdon - egy jóságos állami tulajdon, fogalmazzunk úgy - a vasúti biztonság érdekében mindenképpen példaértékűen fenn tud tartani. Ez csak egy írországi példa volt, de ugyanígy lehet az angol, francia példákat is feleleveníteni. És ennek van egy szociális, foglalkoztatási hatása, hisz tudjuk a zt, hogy 11 ezer vasúti dolgozót kívánnak elküldeni. Tehát ha ezt komolyan átgondoljuk, és valami átmeneti megoldást próbálunk keresni, nem biztos, hogy ezt a 11 ezer embert akkor le is kell építeni, mert ha a közúti szállításnak, a napi 800 ezer kamionnak legalább a 40 százaléka átterelődik vasúti szállításra, akkor a későbbiek folyamán egészen biztosan egyfajta logisztikai rendszerben a jelenlegi dolgozóknak egyrészt a munkahelyét is meg lehetne hagyni, másrészt pedig egészen biztos, hogy az új rendszerbe is be tudnának illeszkedni. Én mindenképpen szeretném a kis- és középvállalkozások érdekében kihangsúlyozni, nagyon sokszor elmondtuk: az európai uniós csatlakozás minden egyes magyar kis- és középvállalkozás számára egy óriási nagy talány, egy óriási nag y kérdés, hogy milyen mértékben tud alkalmazkodni. Ha itt veszem az agrárvállalkozások kérdését, vagy veszem azon vállalkozásokat, amelyek terméket állítanak elő és exportálnak, hogy milyen környezetvédelmi kötelezettségeik lesznek a következő
