Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
2545 időszakban, milyen záros határidőn belül kell ezeket végrehajtaniuk, azért is tartom én nagyon kevésnek azt a forrást, amely a környezetvédelmi tárcának ezen célú fejezeteire esetleg fordítható. Nem található meg tulajdonképpen a környezetvédelmi tárcánál az agrárkör nyezetvédelem kérdése sem. (13.50) Ugyan van 24 milliárd forint, amely a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül egyfajta gazdálkodási elvként fog megvalósulni, csak nem tudom, hogy az az adómérték, az a huszonegynéhány milliárd forint, amit az energiaadób ól és a környezetterhelési díjból a kormány beszed, milyen mértékben kerül visszaforgatásra adott esetben akár környezetvédelmi célokra, akár gazdasági társaságoknál technológia fejlesztésére. Ez a nagy kérdés; vagy bemegy a nagy kalapba, és minden másra f og jutni, csak magára a környezetvédelemre nem. Ugyanígy szeretném, ha minden miniszter, államtitkár a felszín alatti vizeink kármentesítési programjában legalább a térképre ránézne. Hisz ezeken a térképeken meg lehetne találni Magyarország hévizeinek, kar sztvizeinek, gyógyvizeinek érzékeny területeinek... - sőt mi több, azt a nitráttérképet is, amely megmutatja, hogy sajnos ma már a magyar vízbázisrendszer teljes egészében el van fertőzve. Nem kívánok beszélni a kiotói egyezményből adódó magyarországi körn yezetvédelmi kérdésekről, emisszióról, kibocsátásról, széndioxidkibocsátásról, vagy veszem azon területeket ott, ahol urán, tórium, fluoridok, szürke, vörösiszap található meg lúgos talajvíz, ólom, pakura, és lehetne tovább sorolni. A legnagyobb problém a ott van, hogy ezen területeken adott esetben sem a csatornázási fejlesztés, sem egyéb más környezetvédelmi fejlesztés nem található meg. Emlékezzünk vissza: ’9697ben lettek privatizálva a nagy szennyező gazdasági társaságok. Ők úgy kapták meg olcsóbban a gazdasági társaságot, hogy vele párhuzamosan óriási nagy kötelezettséget vállaltak fel a rekultivációra. Ha így növeljük ezen gazdasági társaságok terheit, kérdezem én, miből lesz forrásuk arra, hogy az általuk felvállalt kötelezvény rekultivációs részé t meg tudják oldani. Nem lesz rá fedezet. Vagy azt kell csinálniuk, hogy bezárnak vagy megszüntetik a termelést, felszámolnak mindent, értékesítenek mindent, és abból a vállalt kötelezettségeiket adott esetben a megfelelő határidőre teljesítik. Sajnos, eze k a problémák vannak, és azt látom - több alkalommal is elmondtam , hogy Magyarországon sem a termékvédelemre, sem a piacvédelemre ez a kormány nem fektet kellő hangsúlyt, és nem fektet arra sem kellő hangsúlyt, hogy a magyar kis- és középvállalkozások, a magyar gazdasági társaságok élénkülése kellőképpen be tudjon következni, hogy valóban majdan versenyképesek legyenek az Európai Unió piacain. Egy példát szeretnék még erre mondani, több hozzászólásomban is elmondtam. Tessék megnézni, hogy az Európai Unión belül – mondjuk, Ausztriában - kik építik az autópályát. Építike magyarok vagy építike franciák? Nemigen hiszen én azt. Vagy tessék megnézni, hogy Németországban az autópályafelújításoknál, építéseknél építike adott esetben osztrákok vagy építike fr anciák. Nemigen hiszem. Mindenhol megtalálják azt a törvényileg is megfelelő és nem ellenkező, nem diszkriminációs formát, ami alapján általában a saját vállalkozásaikat próbálják meg előtérbe helyezni. Nem azt mondom, hogy minden esetben kedvezményekkel, de előtérbe helyezni, és lehetőleg a saját munkaerejükkel próbálják meg ezen kérdéseket megoldani. Szeretném mindenképpen, ha a kormány a költségvetés kapcsán, főleg a gazdasági tárca a költségvetés kapcsán… Szeretném azt is elmondani, hogy az Európai Unió n belül a regionális bizottsági ülésen ott voltam, amikor Csillag miniszter urat meghallgatták a tíz csatlakozó ország esetében, és nagyon pozitív volt az általa elmondott és felvázolt tízperces hozzászólás. Mindenképpen szeretném, ha ez az elmondott pozit ív hozzászólás a valóságban is hasonlóképpen történne itthon, Magyarországon 2004ben és itthon, Magyarországon a hazai kis- és középvállalkozásokkal és a hazai vállalkozásokkal kapcsolatosan.
