Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
2543 Tehát ez a költsé gvetés a cigányság kollektív büntetésének a költségvetése. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Ékes József, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon, öné a szó. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Nagy on köszönöm a szót, elnök úr. De abban a hiszemben voltam, hogy Tabajdi Csaba következik, és azért is ültem nyugodtan a helyemen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak a cigányság helyzetének a kérdése, a cigány kisebbség kérdése, hanem a n émet kisebbség kérdése is ugyanebben a formában van kezelve a költségvetésben, és ha itt ragoznánk tovább, akkor a civil szervezetek kérdése és egyéb más terület is - sajnos, nem a növekmény éve lesz a 2004. évi költségvetés. Tisztelt Képviselőtársaim! Én Kuncze Gábornak a kétperces hozzászólásához szeretnék annyit hozzátenni, amikor a minimálbér emelésével kapcsolatos érveit felsorakoztatta: az a legálságosabb viselkedés, amikor a köztisztviselők, közalkalmazottak bérét 50 százalékkal megemeljük, majd a lé tszámokat is 35 ezer fővel megnöveljük, és akkor most a szerkezetátalakításra hivatkozva durván 50 ezer fővel lecsökkentjük a létszámukat. A másik ilyen kérdés, amit Szabó Zoltán képviselőtársam is fölvetett: talán meg kellene nézni, hogy '98tól 2002ig m ilyen mértékben csökkent a munkanélküliek száma. Azt lehet mondani, hogy ha tiszta évet veszünk az Orbánkormány idejéből, akkor évente 1 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. Én erre tudnék egy közelebbi, hozzám közelebbi állapotot is elmondani - é s sajnálom, hogy az államtitkár úrnak elfogyott az ideje : az én településemen, amikor átvettem az önkormányzatot, akkor 9,4 százalék volt a település munkanélküliségi rátája, 11 százalék volt a térségé; amikor átadtam, ez lecsökkent 5,9re, a térségé 7,1re; a mostani állapot, a 2003ra prognosztizált december végi állapot 6,4 és 7,4. Itt mindjárt rá is térnék a kis- és középvállalkozások kérdésére. Az egy óriási nagy tévedés, hogy ha a vissza nem térítendő támogatások körét szűkítjük, lehetővé tesszük a kis- és középvállalkozások számára, hogy bizonyos kamatmentes vagy kamatkönnyített hitelekhez tudjanak hozzájutni, akkor minden az égvilágon meg van oldva. Én itt szeretném elmondani, hogy az EBESZ, az Európa Tanács, az Európai Unió is nagyon keményen fogl alkozik az európai kis- és középvállalkozások kérdésével, a kutatásfejlesztés kérdésével, a foglalkoztatás kérdésével. Egy nagyon jó, ez évi genfi EBESZülésnek a témája volt az európai kis- és középvállalkozásoknak a kérdése, ahol nagyon tisztán be lett mutatva, hogy míg az európai multinacionális cégeknél évente 0,4 százalékkal csökken a foglalkoztatottak száma, addig a kis- és középvállalkozásoknál, tehát az európai uniós kis- és középvállalkozásoknál 0,3 százalékkal nő. Tehát Európában már rádöbbentek arra, hogy valóban, a kis- és középvállalkozások esélyeit, lehetőségeit kell növelni annak érdekében, hogy valamilyen formában az európai foglalkoztatási trend is javuljon, hisz a kettő közötti különbség adja azt a romlást, ami akár Németországban, akár Fr anciaországban a munkanélküliségi növekedési rátához vezet. Ezt nagyon keményen és nagyon következetesen próbálja az Európai Unió is a maga részéről megfogalmazni, és minden lehetőséget meg kíván ragadtatni a tagországok nemzeti parlamentjeivel, hogy ismer jék fel és maximálisan támogassák a kis- és középvállalkozások esélyeit, lehetőségeit. A másik, hiszen minden mindennel összefügg: a 2004. évi költségvetés a mai magyar kis- és középvállalkozások számára tulajdonképpen minden kedvezményt kisöpört, ezenfelü l - és itt értem a közepes és nagyobb gazdasági társaságokat is - további adókkal terheli a gazdasági társaságokat. Ugyanezt tették meg az önkormányzatok is, és ennek köszönhető az, hogy a 2003as évben több gazdasági társaság kénytelen volt bezárni, hisz az önkormányzatok is - lehetetlen helyzetüknél fogva - kisöpörték lehetőleg az összes kedvezményt, és lehetőleg helyben is megpróbáltak olyan
