Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
2513 nők aránya. Szeretném tudni, hogy az ő további elhelyezkedési esélyükre vane valamilyen elképzelése a tárcának. Az elnök úr megértését köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képvise lő asszony. Felszólalásra következik Őry Csaba, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbbi nagylélegzetű felszólalásban Lévai Katalin miniszter ass zony azt mondta, hogy a képzés és a foglalkoztatás lehet talán egy olyan kitörési pont, amely a társadalmi integrációban kitüntetett szerepre méltó. Én ezzel a megállapítással teljes mértékben egyetértek, és mivel most a költségvetés általános vitáját foly tatjuk, ez egy jó alkalom arra, hogy az elképzeléseket a tényekkel, a vágyakat a valódi számokkal egybevessük, tehát egyfajta olyan látleletet idézzünk magunk elé, amelyből láthatjuk azt, hogy hol tartunk, és mi felé megyünk, milyen társadalmi, gazdasági, politikai célok mellett teszi le a garast a szó szoros értelmében a kormány. Gondolkoztam azon, vajon a foglalkoztatást érintő kérdéseket össze lehete foglalni tömören, és végül arra a következtetésre jutottam, hogy egy mondatban azt mondhatnám: a helyzet változatlan. Kérdés az, hogy ez jó hír vagy rossz hír. Ha azt nézzük, hogy Medgyessy Péter és a szocialisták 300400 ezer új munkahelyet ígértek - új munkahelyet, így szerepelt a programban , és azt látjuk, hogy lényegében a foglalkoztatás stagnál... - é s most csak zárójelben jegyzem meg, sokszor elmondtuk már, sokszor beszéltünk róla, statisztikai hibahatár körüli mozgások vannak, lényegében két és fél éve a foglalkoztatás szintje stagnál. Így látja ezt egyébként az Állami Számvevőszék is, amelyik a költ ségvetésben betervezett 11,5 százalék... - erre nem csóválja a fejét, ugye, államtitkár úr, 11,5 százalék, így szerepel a költségvetésben, tehát az 11,5 százalékos bővítés nem tekinthető dinamikus növekedésnek. (Dr. Veres János: Tíz év óta a legnagyobb százalék!) Ez valójában azt jelenti, hogy a munkaerőpiac stagnál, különösen, ha tekintetbe vesszük azokat az intézkedéseket, amelyek hatása megjelenik, gondolok itt a nyugdíjkorhatár emelésére, különféle szociális típusú foglalkoztatási elemek megjelenésér e. Tehát a munkaerőpiac lényegében stagnál, és ehhez képest már a tárca minisztere is, Burány miniszter úr is legfeljebb százezer új munkahelyet vár a ciklus végére. Ez bizony nem 3400 ezer új munkahely, amelyről akkor azt hittük, hogy lényegé ben megegyezik az Orbánkormány által ígért teljes foglalkoztatás célkitűzésével. Ez semmiféleképpen nem tűnik ennek. Maguk a nyilatkozatok újra és újra azt mondják, hogy ennek a költségvetésnek a nyertese a foglalkoztatás lesz, a fejlesztés, a gazdaságfej lesztés és a foglalkoztatás, de kérdés, hogy a nyilatkozatokon túl és azon hitvallásokon túl, hogy ezekkel az előnyben részesített területekkel lényegében egy európai folyamathoz, az európai stratégiához kapcsolódunk, kérdés, hogy ezzel megegyezneke a szá mokból kiolvasható tények. (11.30) Ami az európai stratégiát illeti - ezt lisszaboni folyamatként szokás nevezni , ez egy szélesebb körben valóban kulcselemként foglalkozik a foglalkoztatási kérdésekkel. Szélesebb körben, hiszen egy nagy ívű számvetést te tt akkor az Európai Unió és az Európai Unió kormányai, nevezetesen: mik a feltételei annak, hogy Európa országai, az Európai Unió országai - mi magunk is idetartozunk pillanatokon belül - ebben a körben képesek legyenek ebben a mai globalizált világrendben egyfajta versenyképességet, egyfajta ellensúlyt produkálni a jövőben az egypólusúvá, egyoldalúvá váló világrendben, folyamatokban. Ennek az egyik kulcseleme a foglalkoztatás szintjének a növelése, összhangban természetesen a gazdaság teljesítőképességének , versenyképességének a növelésével, külön hangsúlyozva a foglalkoztatás szempontjából egyébként kulcsfontosságú elemet, a közép- és kisvállalkozások versenyképességének, tudásának, alkalmazkodóképességének a javítását, hiszen a
