Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
2480 Képviselő Úr! A gazdálkodók az elkövetkezendő napokban, hetekben kézzelfogható bizonyítékát kapják az intézményrendszerbeli építkezés előrehaladásának, hisz megindult a regisztráció, az európai típusú regisztráció, az idei évben minden termelő az új rendszerben regisztrálva lesz. Elkészült ennek a szoftverje, elkészült a parcellaazo nosító rendszer, amellyel Magyarországon minden művelt földparcellát be lehet azonosítani, és rövid időn belül az összes állatnyilvántartási rendszer is kész lesz, az állatokat is nyilvántartásba tudjuk venni. Vannak lemaradások, ennyi idő alatt természet esen nem lehetett mindent kiépíteni, az Európai Unió kritikája tehát megalapozott és jogos, nem is mondjuk, hogy nem az, de képviselő úr, tükörbe kellene e tekintetben nézni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most m ár valóban Balsai István kap szót. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki még nem hitt a fülének augusztus 20án, Szent István napján, amikor a miniszterelnök a Hősök terén bejelentette, hogy a jólé ti állam ideje lejárt - emlékeznek, ott kapta az első nagyobb füttykoncertet, azóta valahogy nincsen szerencséje ezekkel a nyilvános szereplésekkel , nos, az a 2004es költségvetés ismeretében már nem fog kételkedni: valóban csillagászati távolságba kerül t egymástól a kormányprogram és a valóság. A költségvetés benyújtása után - elhangzott ez már itt a Házban, de aki csak ma kapcsolódott be, hadd ismételjük el - esély sincsen a kampányígéretek megvalósítására, például a 800 kilométer autópálya megépítésére , a mezőgazdaság jövedelmezőségének megháromszorozására, 400 ezer új munkahely megteremtésére, a szív- és érrendszeri, valamint a csontritkulás elleni gyógyszerek ingyenessé tételére, az önkormányzatok megerősítésére, az ingyenes diákutazásra, és sorolhatn ám még tovább. Ráadásul, amit kormányra kerülésekor az egyik kezével adott, azt most kamatostul visszaveszi a szociálliberális kormány, holott a világgazdasági folyamatokban nem történt semmi előre nem látható, drámai változás, amivel indokolni lehetne a b evezetendő megszorításokat. Emlékezzünk vissza, tisztelt képviselőtársaim, a polgári kormány időszakában az volt a jelenlegi kormánypártok legnagyobb problémája, hogy a lakosság nem részesül a gyorsan növekvő gazdaság eredményeiből. A jóléti rendszerváltás kormányának másfél éves tevékenysége nyomán viszont ma már csak emlék a jól működő magyar gazdaság. Egy újságcikkben Burány Sándor, jelenlegi munkaügyi miniszter azt mondta: jövőre 12 százalékos keresetnövekedésre és 9,5 százalékos nyugdíjemelésre lenne l ehetőség. Az a probléma ezzel az idézettel, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt három évvel ezelőtt mondta a munkaügyi miniszter. Úgy tűnik, akkor még sokkal érzékenyebb volt a szociális kérdésekben. Ma már ennél jóval kevesebbel is beéri, mintha nem is a szociális fordulatot ígérő Medgyessykormány tagja lenne. Ami a tényeket illeti, tisztelt képviselőtársaim, kormányra kerülése óta a Medgyessykormány kétezer milliárd forinttal növelte az államadósságot, a gazdasági növekedés hatéves mélypontra jutott, 13 év óta először több működő tőke távozik az országból, mint amennyi érkezik, az idei 4,5 százalékos infláció évek óta csökkenő trendje megtört, jövőre elérheti a 7 százalékot is. A villany- és gázáremelés, az adóemelések, az illetékek, a postai díjak, a ví z- és csatornadíjak megemelése mindenekelőtt az értéket előállító munkavállalókat, az alkalmazottakat és a szerény jövedelműeket sújtják leginkább. Újra gyárbezárásokról, elbocsátásokról, iskola- és postabezárásokról, vasúti szárnyvonalak megszüntetéséről szólnak a hírek, és joggal tarthatunk a maradék állami vagyon kiárusításától is. 15 éve, a rendszerváltozás óta nem volt példa ilyen mértékű adóemelésre, miközben az agitációs kormánypropaganda adócsökkentésről beszél. Tegnapelőtt az elmúlt évek legkritiku sabb jelentését
