Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
2481 hallhattuk az ÁSZ részéről. Egyetértek az elnök megállapításával, amely szerint a beruházási keret sok helyen még a szinten tartásra sem elegendő, így 2004re a beruházások lassítása és halasztása lesz a jellemző. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem győzzük hangsúlyozni mind a két oldalon, hogy 2004 az európai csatlakozásunk éve lesz. Számtalanszor hívtuk fel a figyelmet arra, hogy milyen nagy jelentőséggel bír, hogy hazánk milyen induló pozíciót tud kiharcolni magának. Ezért különösen sajnálatos , hogy a Medgyessykormány mind az idei, mind pedig a jövő évi költségvetésben figyelmen kívül hagyta ezt az elsődleges szempontot. (8.50) Kijelenthetjük nyugodtan, hogy hasonlóan az ideihez ez az előttünk lévő költségvetési javaslat nem szolgálja az uniós felkészülést, a kormány nem készül fel az uniós pénzek fogadására sem, ma reggel is többen szóvá tettük itt, a hétfőn várható jelentésben a miniszter urak és államtitkár urak majd elolvashatják azt, hogy bárhányadik helyen is van Magyarország, ezeknek a p énzeknek a fogadására nem tett meg eleget. Egyébként nehogy azt higgyék, hogy, mondjuk, a balti országok, Málta és Ciprus elé kerülni olyan nagy művészet a tíz csatlakozó országból, úgyhogy a sorrenddel és a tartalommal lenne érdemes foglalkozni, nem pedig a helyezési számmal. Egyébként folytatva a felkészületlenséget, a költségvetés átláthatósága jelenleg is lehetetlen, mert a kormány az uniós előirányzatok várható összegeit nem különíti el, nincsenek kellően részletezve ezek. Reális a veszélye egyébként, tehát Magyarország a felkészületlensége miatt is igenis eleshet a közösségi pénzek felhasználásától. Csak emlékeztetnék arra, hogy például a rendelkezésre álló 30 milliárd forintos uniós támogatásból az elmúlt három év alatt csupán 160 millió forint tudtun k felhasználni a SAPARDprogram keretében. Ezért tekinthető hazardírozásnak az, hogy a kormány az elnyerhető uniós többletforrásokat máris rendelkezésre állónak tünteti fel. Tisztelt Ház! A továbbiakban egy kicsit részletesebben szeretnék szólni a foglalko ztatási helyzet kilátásairól a költségvetés tükrében. Sajnos, nincs itt a tárca részéről senki, de nem meglepő ez, hozzászokhattunk, hogy a kormány nagyon gyér számban képviselteti magát a költségvetés vitájában, a felelősséget ezért ők viselik. Meglepőnek és érthetetlennek tartom a munkaügyi miniszter jövő évi költségvetéssel kapcsolatos hurráoptimizmusát, nem tudom, hogy Burány miniszter úr mire alapozza ezt a kijelentését, hogy a jövő év az építkezések éve lenne, amikor a tapasztalatok és a költségvetés számai ennek pontosan az ellenkezőjét bizonyítják, hiszen az előre jelzett gyárbezárások mellett jövőre, mint ahogy ezt tegnap bejelentették, már az idei év végén is, a közszolgálatban is megkezdődnek a drasztikus elbocsátások. A költségvetésnek ezzel kapc solatos részletes számai egyébként megcáfolják a miniszter kijelentéseit, hiszen a 2004. évi foglalkoztatásbővítési előirányzat szerint nulla, ismétlem, tisztelt képviselőtársaim, tehát semmilyen fejlesztést nem tartalmaz a költségvetés. Ebből természetese n egy dologra következtethetünk, hogy romlani fog a foglalkoztatás jelenlegi helyzete, amire oly büszkén szoktak hivatkozni, hogy az elmúlt másfél esztendőben 1,1 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. Jó tudni, tisztelt képviselőtársaim - még l ehet, hogy önök sem tudják pontosan, mert a félrevezető nyilatkozatok ebből a szempontból igen bőségesek , foglalkoztatottaknak azokat hívjuk, akiknek van munkájuk, és akik keresnek munkát, tehát a munkanélkülieket is a foglalkoztatottak körébe kell sorol ni. Akik nem keresnek, egyáltalán nem vesznek részt, azok a nem foglalkoztatottak, ezek majdnem 50 százalékkal részesednek a magyar munkaképes korú lakosság arányában, ami 15 százalékkal rosszabb, mint a legalsó uniós ország hasonló száma, tehát a déleuró pai országokhoz viszonyítva is mintegy 15 százalékkal rosszabb. Tehát ezen a helyzeten nem kíván javítani jövőre a kormány, a nulla százalékos emelkedést csak nullával lehet vagy még annál is rosszabbal, negatívval lehet jellemezni. Egyébként ezen belül sz eretném azt is a tisztelt figyelmükbe ajánlani, hogy a foglalkoztatási szerkezet is rendkívül egészségtelen, hiszen a bővülés, az 1,1 százalékos bővülés egy 3235 ezres számot illetően a közszférára és nem a versenyszférára vonatkozik. Mivel ezek a leépíté sek most
