Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár:
2427 De a Közháló önmagában véve - jóllehet ez biztosí tja, hogy az egymással való összekapcsoltság az elektronikus kommunikáció útján megvalósuljon, és ennek következtében a társadalomban mindig is meglévő közösségi érzés teljesen új lehetőséget, kibontakozási lehetőséget nyerjen - kevés. Akkor válik ez igazi lehetőséggé, ha ráépül a tartalom, ráépül az a fajta információs többlet, amely lehetővé teszi, hogy az egymással összekapcsolt emberek ne csak egymásról értesülhessenek, hanem meríthessenek abból a hihetetlen kulturális kincstárból, amelyet a magyar nemz et évezredes története során fölhalmozott. Van egy olyan vállalkozásunk, ami a jövő évben életre fog kelni, de már ebben az évben elkezdődik: a nemzeti digitális adattár. Ennek pontosan az lesz a célja - horizontális szerveződéssel, tehát semmifajta nagy k özponti beruházással, semmifajta új intézményalapítással, hanem tulajdonképpen a meglévő kulturális jelentésbirtokosok jóvoltából és közreműködésével, beleértve a Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, a Nemzeti Galériát és más nagy közgyűjteményeket, de kisebbeket is, hiszen vannak levéltárak, ahol kincsek lennének olvashatók, ha lennének látogatók, de nincsenek , hogy digitalizálván a nemzeti kulturális örökséget, olyan platformot hozzon létre mind műszaki szempontból, mind keresés szempontjából, am ely lehetővé teszi, hogy akik egyszer már össze vannak kapcsolva az elektronikus kommunikáció eszközeivel, azok meríthessenek ebből a kincsestárból, éljenek a világ bármelyik pontján, Csíksomlyótól New Brunswickig. Erről néhány szót még akarnék beszélni. I kertestvére a nemzeti digitális adattárnak a nemzeti audiovizuális archívum, amelyet francia mintára próbálunk létrehozni. A nemzeti audiovizuális archívumnak is a tartalom digitalizálása lesz a célja, ebben az esetben rádióműsorokra, illetve televíziós, v alamint hagyományos filmi eszközökkel készített műsorokra gondolva. Ez a szűkebb szerzői jogi megfontolások miatt korlátozottabb elérést fog lehetővé tenni, de ugyanolyan funkciókkal fog rendelkezni, mint az NDA, tehát elsődlegesen az lesz a feladata, hogy az iskolákban, illetve közművelődési intézményeknek aki a nemzeti audiovizuális örökség iránt érdeklődik, az hozzáférhessen első lépésben a száz legjobb magyar filmhez, az ötven legjobb magyar tévéjátékhoz, illetve kutatási célra folyamatosan felhasználja . Ha például a jövő történészét majd érdekli, hogy mi volt ma, akkor azt egy kattintással megtudhatja, mert a parlament belső képi rögzítésű anyaga is bele fog kerülni az audiovizuális archívumba. A tartalom is nagyon fontos kérdés, mert hiába van hálózatu nk, amivel az emberek össze vannak kapcsolva, hiába van információ, információs tár, információs repertoár, amelyből meríthetnek az emberek, de ha nincsenek kiképezve arra, hogy hogyan használják ezt az eszközt, ha nincs szemük a látásra és nincs fülük a h allásra, akkor nem tudják használni. Az internet egy teljesen furcsa médium, olyan, mintha az érzékek valóságát mutatnák, de voltaképpen becsapja az érzékeket, mert ami ott van, az nincs, csak a tudat számára vibráló módon van, és csak a kommunikáció által van teremtve. Erre kell készíteni az embereket, erre meg kell tanítani őket. Brunszvik Terézről neveztük el azt a programot, amely lehetővé fogja tenni, hogy óvodások 57 éves életkorban, tehát éppen az iskolába lépés küszöbén megtanulják azt, amivel aztá n véleményem szerint egész életükben dolgozni, tanulni és kommunikálni fognak, hogy mit jelent az internet. Az óvodai nevelés - amely Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas színvonalú - rettenetesen jó eszközöket tud kínálni a gyermek ek számára, hogy megtanítsák őket a fizikai világ tárgyaival történő manipulálásra. A legójátékot hozom fel példaként. A legójáték, amely minden óvodában megtalálható - vagy ennek analógiája a fakocka , kifejleszti és megerősíti a gyermekek manuális készs égét. De kell olyan eszköz, amely azokat a kognitív készségeket fejleszti ki, amelyek ha nem fejlődnek ki, az internettel való találkozásban csak meglepetést, frusztrációt és félelmet okoznak. A gyermekek ebben az életkorban nagyon nyitottak és kíváncsiak, és erre lehet építeni ebben a programban, mely lehetővé teszi, hogy játékos módon, a valóságos internetet nem bekapcsolva, de azt szimulálva a gyermekek megtanulják, hogy mit jelent a fantázia, az asszociáció, a percepció, mit jelent a számoknak és betűkn ek a felismerése ennek az új médiumnak a keretében. S ezekkel a készségekkel felvértezve az iskolában sokkal, de sokkal eredményesebben tudnak majd
