Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
2428 bekapcsolódni a Sulinetprogramba, illetve a Sulinet által közvetített új digitális tartalmak pedagógiai meg valósításába. Azért a leghátrányosabb helyzetű településeken kezdtük ezt a programot, mert itt olyan családokról és gyerekekről van szó, akik nemigen találkoznak számítógéppel, nemigen látnak és főleg nemigen tapasztalnak olyan eszközöket, amelyek segítik az információs társadalomba való bekapcsolódásukat. (17.40) Tehát érzésem szerint ez a szocializációs program, amely 2006ig az összes óvodát magába fogja foglalni, az új, immár digitális generáció megjelenését fogja eredményezni. A digitá lis generáció amúgy is megjelenik, ha akarja az IHM, ha nem akarja, de nem mindegy, hogy a digitális generáció úgy jelenik meg, hogy az egyik része tulajdonképpen csak kívülről nézi azt, amit a másik már belülről csinál. Tehát azt szeretnénk, hogy a digitá lis generáció a digitális egyenlőség jegyében lépjen a magyar jövőbe. A másik ilyen kezdeményezés, amely szintén a szocializációt szolgálja, fiatal felnőttekre irányul, az egy sajátos középiskolai képzés, egy digitális középiskola, amely jelenleg egyelőre még csak 230 diákkal, de terveink szerint legalább 10 ezer diákkal fog működni. Ez iskola lesz - falak nélkül. Emlékezzünk a dolgozók középiskolájára, amely falak közé hozta be a dolgozókat annak idején, akik vagy dolgoztak, vagy nem dolgoztak - ez egy más ik kérdés , érettségit viszont kaptak. A digitális középiskola célja, hogy érettségihez juttassuk azokat a fiatal embereket, akik még életerősek, akiknek háromnégy évtized van még a halálukig vagy az aktív életükből, és nem akarjuk, hogy munkanélküliek l egyenek, nem akarjuk, hogy a társadalom megszomorítottjai és megalázottjai legyenek, és ezért megpróbálunk ezzel a sajátos eszközzel műveltséget, képzést adni nekik, ráadásul úgy, hogy nem központilag iskolázzuk be őket, hanem mindenki saját maga dönti el, hogy akar vagy nem akar jelentkezni. A jövő évben elindul a második évfolyam, ebben az évben indult az első évfolyam, és amennyiben ez a kísérlet sikeres lesz, akkor sajnos ki kell hogy terjesszük arra a felnőtt generációra - és vannak ilyenek a húszas, h armincas korosztályban , akiknek még általános iskolai végzettségük sincs. Tehát elképzelhető, hogy digitális általános iskolát is létre kell hozni a digitális középiskola mellett. Meg kell mondjam, hogy az első kísérletek rettenetesen imponálóak és haszn osak. Az utolsó dolog, amiről beszélnék, és remélem, hogy ezt majd látják, a jövő háza. A jövő háza az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak egy olyan projektje, ami bizonyos értelemben véve kihívás a Terror Házához képest, ahova beköltözött a múlt. M i elhatároztuk, hogy házat adunk a jövőnek. A jövőnek, amely nem ideologikus, nem utópikus, hanem kézzelfogható és interaktív. Tehát a jövő házát szeretnénk egy olyan épületegyüttesnek látni és láttatni, ahova a gyerekeinket, rokonainkat és barátainkat elv íve tulajdonképpen úgy érezzük magunkat otthon, hogy egyúttal kinyílik a szemünk egy új világra, amely világ lehet, hogy nem a miénk, hanem a gyerekeinké, de sokkal szebb és sokkal kényelmesebb lesz, mint ez a világ, amelyben jelenleg élünk. Köszönöm a fig yelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ismét vannak kétperces felszólalásra jelentkezések. Sisák Imre képviselő úrnak adom meg a szót. SISÁK IMRE JÁNOS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott többsz ör az ülésteremben, hogy konkrét módosító indítványok nem fogalmazódtak meg a 2004. évi költségvetéshez. Ízelítőül kettőt gyorsan elmondanék ezek közül. Az egyik, hogy hála istennek annak idején, 2001ben, a Szociális és Családügyi Minisztérium elindította a kistérségi szociális felzárkóztató programot. Ez nem célzott meg mást, mint a szociális törvényben és a gyermekek védelméről szóló törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, megfelelő pénzügyi forrásokkal, a települések, a minisz térium és a megyei
