Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
2362 Az önkormányzatok döntő többségét negatívan érintő tény az, hogy a közoktatáshoz kapcsolódó normatívák 2004. évi előirányzata mindössze 2,1 százalékkal nő. Ez szintén jelentősen alatta marad a tervezett 6 százalékos inflációnak. Ezt a k ormányzat a gyermeklétszám jelentős csökkenésével magyarázza. Egyetlen baj van, hogy erre vonatkozó konkrét számításokat, adatokat sehol senki nem látott. Az óvodai nevelés, iskolai előkészítés normatívájánál azonban még ez a 2,1 százalékos növekmény sem m utatható ki, sőt a 2003ra tervezett szám nemcsak reálértékében, hanem ténylegesen is csökken. A közoktatási normatívák változatlanul hagyása egyértelműen megoldhatatlan pénzügyi gondok elé állítja önkormányzatok százait. Nyilván a Magyar Demokrata Fórum e zzel összefüggésben több módosító indítványt kíván benyújtani, amely, úgy gondolom, párthovatartozástól függetlenül mindenképpen támogatandó, minden parlamenti párt képviselője részéről. Itt kell megemlíteni azt a tényt is, hogy már megint az önkormányzato k rovására jótékonykodik a kormány - mondom én ezt idézőjelben. Nevezetesen a pedagógusok kiemelt munkavégzéséért járó díjazást 3900 forintról 4500 forintra kívánja növelni a 20042005ös tanévben. Ezzel természetesen nekünk nem is lenne semmi gondunk, a p robléma az, hogy ennek a 2004. évi 480 millió forintos vonzatát az alapnormatíva nem tartalmazza, tehát az ígéret mellé nagy tisztelettel kérjük a források biztosítását is. További óriási probléma az önkormányzatok számára, hogy a kormány tovább folytatja a 2003as gyakorlatot a közszféra illetményfinanszírozása vonatkozásában. A közalkalmazotti és köztisztviselői béremeléshez szükséges forrásoknak csak minimális része épült be a támogatásokba, és az inflációs hatások kompenzálása elmaradt. A 2002ben végre hajtott 50 százalékos átlagos bérfejlesztés 2004. évi hatásai a közalkalmazottak vonatkozásában egyetlen forinttal sem jelennek meg az önkormányzatok részére juttatott támogatásokban. A 2003. július 1jei köztisztviselői bérfejlesztés, valamint a tűzoltósá g részére végrehajtott béremelés fedezete pedig csak részben jelenik meg a 2004. évi költségvetésben. Mindösszesen a polgármesterek illetményemelésére rendelkezésre álló rész van a költségvetésbe beépítve. Itt is nyilvánvaló a szándék: a létszámleépítéssel vagy a már régen nem létező önkormányzati saját források biztosításával kell fedezni a béremelések 2004. évi hatásait. A problémát alapvetően abban látjuk, hogy a létszámleépítést csak a kormány fiskális szemlélete indokolja, ugyanakkor egyetlen lépés nem történt az önkormányzati, illetve más szaktörvénynek módosítására az önkormányzati feladat- és hatáskörök vonatkozásában. Nem lehet az önkormányzati feladat- és hatáskörök szűkítése nélkül elvárni azt, hogy jelentős létszámleépítésre kerüljön sor, hiszen ez az önkormányzatok által ellátott közfeladatok egyértelmű színvonalcsökkentését fogja jelenti. A normatív támogatás csökkenése, a 2004. évi béremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás hiánya, valamint a korábbi évek bérintézkedései 2004. évi hatásának nem teljes körű finanszírozásán túl már csak hab a tortán - természetesen ezt idézőjelben mondom , hogy az önkormányzatok a dologi kiadásaik növekményére szintén egyetlen forintot sem kapnak a 2004. évi költségvetésben. Ez az úgynevezett nullszá zalékos dologi automatizmus már 1996tól kápráztat el minket, pedig tudjuk, hogy ez évben hány alkalommal került sor gázáremelésre, a villamos energia árának emelésére, ezek közül legfájóbb és az intézményeket legkeményebben érintő az októberi 40 százaléko s gázáremelés. Persze tudom, hogy erre azonnal jöhet egy kétperces válasz: képviselő úr, 3 milliárd forint kompenzációt biztosítottunk 2003ban erre a célra. Na, de tisztelt képviselőtársaim, hol vannak ennek a 2004. évi költségvetésben tetten érthető forr ásai? A kérdés úgy vetődik fel, hogy a dologi kiadásnövekmény, az energiaáremelés, az energiaadó, a környezetterhelési díj finanszírozására, amely az Állami Számvevőszék által is kimutatottan több mint 20 milliárd forintos növekményt jelent az önkormányza tok költségvetésében - mármint kiadásnövekményt - mit is terveznek? A 2004. évi költségvetésben sajnos egyetlen lépést sem tettek ennek érdekében, és tudjuk, hogy ez még nem tartalmazza az általános forgalmi adó növekményét, amely a gáz esetében, a víz és a csatornadíj esetében 12 százalékról 15 százalékra változik, a villamos energia vonatkozásában
