Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
2318 DR. BŐHM ANDRÁS ( SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Mondani szokás, hogy a mindenkori költségvetés a hatalmat gyakorlók politikai üzenete. Kifejezi azokat a prioritásokat, amelyek egy kormány céljait, akaratát, bátorságát tükrözik. A második MSZPSZDSZkormánynak három éve mar adt, hogy víziót alkosson, hogy gazdasági erőt is képezzen a polgárok jólétének biztosítására, hogy kicsit kevésbé engedje magát függeni bármely ellenséges hisztériától, hogy több legyen az önbizalma, bátorsága, hogy kezdjen el valódi reformokat, ne lökdös se tovább a ló tetemét a következő utcába. A Szabad Demokraták Szövetsége maradéktalanul támogatja a költségvetési törvény alapelveit. Támogatja a gazdaság növekedési pályára állításának szükségességét, a hiány meghirdetett, limitált mértékét. Támogatja a fejlesztések, beruházások prioritását a fogyasztás terhére. Támogatja az export ösztönzését, az infláció tervezett mértékű leszorítását, az uniós források maximális mértékű megszerzését biztosító intézményhálózat és saját forrás megteremtését, továbbépítés ét. Támogatja az ésszerű takarékossági intézkedéseket. Elfogadja a gazdasági szükségszerűségeket és a politikai kényszereket, utóbbiakat addig a mértékig, ameddig az ország érdekét szolgálják. Ez a mérték a kötelező lojalitás határa. Ott kezdődnek a viták, amelyek azonban természetesek önálló identitású szereplők között. (8.40) A Szabad Demokraták Szövetsége abban érdekelt, hogy a koalíció és a koalíciós kormány sikeres legyen. A költségvetés vitájában az SZDSZ nevében Budapest főváros helyzetéről szeretnék szólni. Hangsúlyozom a magam nevében is, hogy nem a koalíciós kormány ellenfeleként, hanem munkatársaként és természetesen a város érdekében. Hiszem, hogy a koalíciós pártok későbbi sikere érdekében is. Az SZDSZ nemrégiben készíttetett egy közvéleménykut atást. Meglepődve tapasztaltuk, hogy az úgynevezett fővárosellenesség a megyei jogú városokban eleven jelenség, városokban és kisebb településeken nem virágzik. Ott inkább az ország fővárosára gondolnak, nem versenytársra, sem gazdasági, sem politikai ért elemben. Ott inkább büszkék szeretnének lenni erre a fővárosra. Bocsássanak meg egy kis rögtönzött idegenvezetésért! Mit is működtet a Fővárosi Önkormányzat az ország közepén soksok idegen és hazánkfia szeme láttára? Gondoljuk a dunai látképre a hidakkal, az esti fényekre a díszkivilágítással; kérem, gondoljanak a Városligetre benne az állatkerttel és a vidámparkkal; gondoljanak a színházi estékre a budapesti színházakban; gondoljanak a bosszúságot okozó, mindig épülő utakra, amelyek azért mindig elkészüln ek; gondoljanak a tizennyolc budapesti kórházra; gondoljanak az idősellátó és szociális otthonokra; gondoljanak a múzeumokra, az iskolákra; gondoljanak a parkokra, játszóterekre. Gondoljanak a budapesti hajléktalangondozásra, amely a maga drámaiságával egy ütt is összehasonlítás nélküli az országban! Kérem, gondoljanak a szemétszállításra, a hóeltakarításra, a csatorna- és vízszolgáltatásra, a távfűtésre, ami persze drága, de működik, elsősorban a lakótelepeken működik. Kérem, gondoljanak a budapesti fürdőkr e! Sok milliárd került elköltésre, hogy megújuljon a Gellért, a Széchenyi, a Palatínus, a Dagály. És persze gondoljanak az agyonszidott BKVra, a villamosokra, a buszokra, a trolikra és a metrókra! Kicsit gondoljanak olyan nem turistalátványossági ügyekre, mind a hulladékhasznosító, a szennyvíztisztítók, a víztározók! És kicsit az alternatív szellemi műhelyekre, a civilekre, akik nem létezhetnek a Fővárosi Önkormányzat támogatása nélkül. A főváros a fejlesztéseihez nem kap állami címzett és céltámogatást. N agy vívmány a BajcsyZsilinszky Kórház címzett támogatása ebben az évben. A város aktív pénzügyi politikát folytat, európai hitelmegállapodásokat köt, kedvező feltételekkel, hosszú távra szólóan, amelyek a nagyszabású fejlesztések forrásai. A hitelek fedez ete a város pénzügyi politikája, a magából megtakarítást kipréselő, szigorú, sokszor kegyetlenül célszerű gazdálkodás. E megállapodások azon alapulnak, hogy a város képes legyen eleget tenni hosszú évekre előre meghatározott pénzügyi