Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MAGDA SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
2261 Kérem az Országgyűlést, hogy a törvény előírásai alap ján az agrárgazdaság helyzetéről most ötödik alkalommal összeállított jelentést fogadja el, és az abból levonható következtetések alapján járuljon hozzá a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatásához és a pozitív folyamatok pénzügyi megalapozásához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Magda Sándor úrnak, a mezőgazdasági bizottság elnökének, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. DR. MAGDA SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság elnöke, a na pirendi pont előadója : Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentést megtárgyalta. A jelentés alapjául az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. számú törvé ny szolgál, amelyet az Agrárgazdasági Tanács megtárgyalt. A 2002. évben pozitív és negatív folyamatok egyaránt jellemezték az ágazatot, részben az időjárási, részben egyéb okok miatt az ágazat kibocsátása valamelyest csökkent. Ellenben pozitív elemként kel l értékelnünk, hogy a 2002. évben a korábbi évek tendenciája megtört, és a GDParányoknál érdemben magasabb, több mint 6 százalékos volt a beruházási ráta. Pozitív folyamatként kell minősítenünk azt is, hogy az agrárolló a 2002. évben nem nyílt, sőt minimá lis záródás következett be. A kettő együttes értékelése azért fontos, mert gyakorlatilag a 2002. év volt az, amelyik igen jelentős mértékben arra ösztönözte a mezőgazdaságból élőket, hogy látva az európai uniós csatlakozás előtti kihívást, növeljék a gépbe ruházásaikat, növeljék az ültetvénytelepítést. Ma az agrárágazatban gyakorlatilag az tapasztalható, hogy a gépberuházásokra jó lehetőséget ad a SAPARDforrás megnyitása, illetve a SAPARD igénybevétele, az ültetvénytelepítésnél pedig soha nem látott érdeklő dés tapasztalható a szőlőágazatban, de a gyümölcságazatok területén is. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Tehát azt kell mondani, hogy a gazdálkodók a 2002. évben hitték el igazán azt, hogy Magyarország az Európai U nióhoz fog csatlakozni, és ez az év volt az, amikor igazán rájöttek és tisztázódott bennük az, hogy aki ma a területét még hasznosítani akarja, arra szőlőt vagy gyümölcsöst telepít. Ez kedvező is, de ha figyelembe vesszük azt, hogy ennek következtében a kü lönböző termőtájakon a korábbi évekhez képest megemelt telepítési támogatások is alig 50 százalékban fedezték a telepítés költségét, ezek már negatívumként jeleníthetők meg. Egy tény: mind ültetvénytelepítésre, mind géptámogatásra a 2002. évben - az előző évektől eltérően - jóval magasabb összeget tudott a jelenlegi kormány biztosítani. A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe kapcsán az ágazat továbbra is megőrizte jelentőségét, hiszen a kivitel értéke 2 milliárd 668 millió USAdollár volt. Ugyanakkor azzal is szembesülnünk kell, hogy az import mértéke, ha nem is látványosan, de folyamatosan növekszik, ami a 2002. évet is jellemezte. Meg kell viszont jegyezni, és ezt gyakorlatilag le kell szögeznünk, hogy a magyar gazdaság nyitottsága miatt ezzel a jövőben is számolni kell, és azt hiszem, ezt természetesnek kell tartani. A jelentés részletesen elemzi a különböző gazdasági szervezeteket, az azok működésével kapcsolatos tapasztalatokat és a levonható konzekvenciákat. Ha a történtek rövid összefoglalására tö rekszem, akkor azt kell mondanom, hogy stabilizálódni látszik az agrárgazdaság szerkezete, és a többszektorú agrármodell megvalósítása mára már nemcsak célkitűzés, hanem valóság is. De szeretném hangsúlyozni, hogy 2002re gyakorlatilag kialakultak azok a v állalkozási formák, azok a szerkezetek, amelyek megítélésünk szerint az Európai Unióban is versenyképes vállalkozási formaként maradhatnak fent. Ez a modernizáció vonatkozik a földhasználatra is, hiszen a
