Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2260 földtulajdon és földhasznála t elvált egymástól, alapvetően hiányoztak a termelők eredményes piaci fellépését segítő szerveződések, a termelőértékesítő szervezetek, a bészek, a termelői csoportok létrehozására irányuló törekvések. Többéves lemaradás volt az európai uniós csatlakozásr a való felkészülésben a szükséges intézmények kiépítése, valamint a jogharmonizáció terén egyaránt. A SAPARDprogram késlekedése a kedvezőtlen nemzetközi megítélés mellett nagy veszteséget is jelentett, hiszen az ágazat 2030 milliárd forinttal bővíthette volna fejlesztési lehetőségeit, amelyet nemcsak a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére, hanem a vidéki infrastruktúra fejlesztésére és a feldolgozás fejlesztésére is fel lehetett volna használni. Sajnos ez a lemaradás nagyon jelentős mértékben megmutatk ozik az élelmiszeripari üzemek felkészültségének helyzetén, és lehet, hogy emiatt kerül nagyon sok feldolgozó üzem a bezárás sorsára. A lemaradások pótlására az új kormány több intézkedést hozott. 2002 második felében számos jelentős, a földbirtokpolitik át érintő magas szintű jogszabály került elfogadásra. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a földtörvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása, valamint a földbirtokpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozat elfogadása. (17.40) Létreho ztuk a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezetet, amelyet társadalmi ellenőrzés alá vontunk, és amely a vagyonnyilvántartás megszervezése mellett kidolgozta a termőföld életjáradékra váltásának lehetőségét biztosító programot is. A mezőgazdaság működőképességét nagymértékben segítette a felhalmozott adósságállomány három ütemben történő rendezése. A még a 2002. évben elfogadott új agrárpiaci rendtartásról szóló törvény átvette az Európai Unió főbb piacszabályozási rendszerét és terminológiáját. Az új kormányzat e lsősorban az EUkonform intézményrendszer kiépítésénél mintegy hároméves lemaradást örökölt, így szinte lehetetlenre vállalkozott: gyorsított ütemben kell megvalósítania a csatlakozásra való felkészülést. Ez körülbelül olyan, képviselőtársaim, mint ha vala ki a BécsBudapest maratonin csak a negyedik napon indulhat el, és ahogy átfut a településeken, közben megmorogják, hogy ilyen lemaradásban van. Ez főleg akkor groteszk, amikor az előző kormány tagjai teszik ezt. A koppenhágai csatlakozási tárgyalások kere tében olyan megegyezés született, amely a magyar agrárium számára nemcsak a jelenlegi termelési színvonal fenntartását biztosítja, hanem megfelelő mozgásteret ad az ésszerű és fenntartható minőségi fejlesztéshez is. Azonnali intézkedések révén megtörtént a SAPARD Hivatal hazai és nemzetközi akkreditációja. A SAPARDpályázatokat 2002 szeptemberében az európai uniós Bizottság külön engedélyével hirdethettük meg. Örömmel jelenthetem, hogy azóta több mint 1600 pályázat érkezett be, és a források felhasználása t ekintetében, mivel utófinanszírozású rendszer van, egy év forrásait tudtuk lekötni, tehát még három év forrásait kell felhasználnunk. Felgyorsítottuk a nemzeti fejlesztési terv keretében készülő, az Európai Unió strukturális alapjainak fogadásához szüksége s agrár- és vidékfejlesztési operatív program, valamint az EMOGA garanciarészlegéből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazó vidékfejlesztési terv összeállítását. Ezeket a terveket társadalmi vitára bocsátottuk, azt követően küldtük ki Br üsszelbe, és természetesen azóta folyik az egyeztetés a különböző célok és arányok megvalósítása tekintetében. A tárca a jogharmonizációs munka lemaradásait jelentős mértékben felszámolta. Tisztelt Országgyűlés! Amint az a jelentésből és az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásából is kitűnik, az agrárgazdaság az európai uniós csatlakozás küszöbén nehéz helyzetben van. Ezért létkérdés a kormányprogramban meghatározott agrárpolitika és cselekvési irány megvalósítása. A csatlakozás feltételrendszerének kialakul ásával időszerűvé vált az agrárgazdaság középtávú stratégiájának újragondolása, és ennek keretében a magyar agrárgazdaság közmegegyezésen alapuló kiegyensúlyozott, hosszú távú fejlődésének megalapozása.
