Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2157 erőt, miközben természetesen tükrözi és befolyásolni, megoldani igyekszik a gazdaság problémáit, feszültségeit is. Éppen ebből adódik, hogy a költségvetés kidolgozását szolgáló szakmai alapvetés és a konkrét tervezés mindig, de nálunk, ahogy mondani sz okás: itt és most különösen összetett és felelősségteljes szakmai tevékenység, ami az erre hivatott szervezetek együttműködését igényli. Maga a költségvetés végső soron a dokumentum kidolgozóinak hozzáértését, és élnék a kifejezéssel: szakmaitechnológiai fegyelmének színvonalát is tükrözi. E bonyolult munka szervezésével, a költségvetési tervezés során igényelt együttműködéssel is összefügg - remélem, nem értik félre , hogy sajátos érzésünk lehet, mert évről évre, és most is ezzel szembesülünk, a fokozato s javulás megannyi megnyilvánulása ellenére a költségvetési törvényjavaslatokat és parlamenti előterjesztésüket visszatérő, tipikus hiányosságok is jellemzik. Ezek sorában említhető, korántsem a teljesség igényével, hogy a javaslatok mellé rendszerint nem készülnek a szabályozás indokoltságát megalapozó és az elvárt hatásokat körvonalazó tanulmányok; többnyire elmaradnak az intézmény korszerűsítését szolgáló állami feladatfelülvizsgálatok; a tervezést megkönnyítő normatívák kidolgozására a fejezetek felügy eleti szervei kevés érdemi lépést tesznek. Mindemellett, jelzéseink és ajánlásaink ellenére, a költségvetési törvényjavaslat dokumentumának tartalma, szerkezete összeállításának metodikája sincs egyértelműen meghatározva. Az államháztartási törvénynek a kö ltségvetés előterjesztésére vonatkozó előírásait a törvényjavaslatok csak részlegesen teljesítik. A 2004. évi költségvetési javaslat és a hároméves előretekintés ezzel együtt azt mutatja, hogy a költségvetési politika a maga eszköztárával középtávon töreks zik az államháztartás finanszírozási szükségletét mérsékelni, a külső és a belső egyensúly romlását megfékezni. Ez már csak azért is bonyolult és nem azonnal, egy csapásra megoldható feladat, mert ez idő szerint az államháztartás, a vállalkozási szféra és a lakosság, tehát mindhárom belföldi szektor finanszírozási igénye nagyobb, mint a megtakarításaik. A kibontakozást, a költségvetés pozícióját erőteljesen befolyásolja a közigazgatás korszerűsítésének, az egészségügyi, az oktatási, a védelmi ágazatok refor m léptékű modernizációja kibontakozásának, az ezeket megalapozó koncepciók, programok teljes körű kialakításának késése. Így a költségvetési tervezésnek különösen bonyolult, esetenként egymást keresztező prioritásokkal nehezített feladatokat kellett megold ania. Az Állami Számvevőszék úgy látja, hogy ilyen körülmények között a Pénzügyminisztérium sajátos helyzetben volt, amikor törvényjavaslatát összeállította. A törvényjavaslat - kinyilvánított célja szerint - szem előtt tartja, hogy az államháztartás relat ív súlyának mérséklése néhány év távlatában egy kisebb, mondhatni: karcsúbb, de mindenképpen korszerűbb és hatékonyabb államháztartás és közigazgatás megvalósítását célozza. Ez, ha a törekvése megfelelő szakmai megalapozással, körültekintő hatástanulmányok ra támaszkodik, és a közigazgatás újabb és újszerű feladataira is kellő hangsúlyt helyez, hozzájárulhat a versenyszféra működési feltételeinek kedvezőbbé tételéhez, a tőkevonzó és befektetésösztönző képesség javításához, és ezáltal az export- és beruházásv ezérelt növekedési pályára álláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék, amint azt már az előző években is hangsúlyoztam, megkülönböztetett gondossággal véleményezi a költségvetési javaslatot, annak megalapozottságát, és magát a költségvetési te rvezési folyamatot is kiterjedt helyszíni ellenőrzésekkel követi nyomon, hogy a megvalósíthatóság kockázatainak minél teljesebb figyelembevételével alakítsa ki véleményét a költségvetési előirányzatok realitásáról. Eközben azzal kell kényszerűen együtt éln ie, hogy roppant kevés az ideje az elmélyült véleményalkotásra - annak feltételeit, a rendelkezésre álló időt a hatályos jogrendszer nem szabályozza. Ilyen körülmények között, mint most is, általában csak a törvényjavaslat fő kötete állt az Állami Számvevő szék
