Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2158 rendelkezésére véleménye kialakításához. Ez a szakmai elemzés részletezettségének, elmélyültségének markáns korlátozó feltétele. Éppen ezért az írásos anyagunkban is rámutatunk arra, hogy a költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat kidolgo zására irányuló munkafolyamatok egymáshoz való viszonyának átgondolására és érdemi megújítására van szükség, mert enélkül az elmélyültebb számvevőszéki véleményalkotás feltételei sem állnak rendelkezésre, nem is beszélve arról, hogy a parlament döntéshozat ala is nehezebb. Csak valamelyest ellensúlyozza ezeket a gondokat ma, hogy a Pénzügyminisztérium és a szakminisztériumok munkatársaival, vezetőivel évek óta kialakult, szervezett keretekben megvalósuló kooperációban igazán jó, partneri, és megkockáztatom i tt a plenáris ülésen is: emberi a viszony. A vázolt nehézségek elsősorban azért jelentenek kockázati tényezőt, mert a költségvetés és a megtárgyalását előmozdító számvevőszéki vélemény egyaránt a nemzetgazdaság és végső soron a társadalom stabilitásának bi ztosítását van hivatva szolgálni, amihez természetesen sok különböző, nemritkán egymásnak ellentmondó követelmény teljesítése szükséges. Az Állami Számvevőszék a költségvetési politikát nem vizsgálja és nem minősíti, ugyanakkor a költségvetési javaslat von alvezetését tükröző alapvető célokat és összefüggéseket nagy hangsúllyal veszi figyelembe a véleménye összeállításakor. (9.30) Hiszen a fő célok és rendező elvek kiérlelt ismerete mindenképpen előfeltétele annak, hogy a törvényben megszabott számvevőszéki kontroll valóban előremutató és megvalósítható észrevételeket fogalmazzon meg, mert csak ebben az esetben töltheti be a számvevőszéki vélemény azon misszióját, hogy érdemben hozzájáruljon a lehető legjobban megalapozott költségvetési törvény elfogadásához. Ez ma szinte kizárólag képviselői és bizottsági módosító indítványok útján valósulhat meg. A költségvetés tervezésének és zárszámadásának az előzőekben szorgalmazott újragondolásában az is vezérelt bennünket, hogy észrevételeinket minél nagyobb arányban m ár tükrözzék az önök elé terjesztett törvényjavaslatok. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A helyszíni ellenőrzéseinkre is támaszkodva arra a következtetésre jutottunk, hogy a központi költségvetés fő bevételi előirányzatainak megalapozottsága az előző, 2 003. évvel összehasonlítva lényegében nem változott. A költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzatok indoklásának egy része - a 2003. évi tervezési időszakban tapasztaltakhoz hasonlóan - jóval a Pénzügyminisztérium munkaprogramjában rögzített hat áridő után készült el. A személyi jövedelemadóelőirányzat indokolása még munkaanyag formájában sem állt az ellenőrzés rendelkezésére. A lakossági vámbefizetés előirányzatának szöveges indokolása el sem készült. Közvetlenül a törvényjavaslat benyújtása elő tt is még indokolás nélkül változtak az előirányzatok. Az viszont előrelépést jelent, hogy az adótörvény tervezett változásai az Európai Unió tagállamainak gyakorlatát is figyelembe veszik. Az ellenőrzés a társasági adó előirányzatát az adócsökkentés ellen ére - mint erre a miniszter úr is utalt - magas kockázatúnak ítélte, mert az adózás előtti eredményt növelő, valamint csökkentő tételek egyenlegének tervezett összegére számítási anyagot a tervezési dokumentumok nem tartalmaztak. Az ellenőrzés az egyszerűs ített vállalkozói adó, a bányajáradék, az energiaadó és a lakossági illetékek előirányzatát megalapozottnak, a személyi jövedelemadóét pedig megvalósíthatónak minősítette. A vám- és importbefizetések körében a rendelkezésünkre bocsátott dokumentáció nem vo lt elegendő a tervezett előirányzat teljesíthetőségének megítéléséhez. A fogyasztásiadóbevételek teljesíthetőségét magas kockázatúnak tartottuk, de az évi várható adatok időközben bekövetkezett kedvező módosulása folytán most azt közepes kockázatúnak ítél jük. Megjegyzem, a többi adónem teljesíthetősége is kisebbnagyobb kockázatot hordoz.
