Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2152 akarják, és tudjuk, hogy velük karöltve átjuthatunk a nehézségeken. Az tiszta szerencse, hogy az általunk választott kezelés pontosan ugyanaz, mint ami elvezet bennünket az eurózónacsatlakozáshoz. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tehát olyan helyzetbe hozhatja a magyar gazdaságot, amelyet kár volna elszalasztani. Az eurózónacsatlakozás ugyanis a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint például 0,70,9 százalékot adhat hozzá a gazd asági növekedéshez. Az eurózónacsatlakozás segíthet abban, hogy Magyarország újra a reformországok élvonalába kerüljön, és ha a vállalkozásokat kérdezzük, ha a magyar embereket kérdezzük, látható, hogy egyre inkább ők is fogják használni a következő évekb en a mindennapjaikban az eurót, szerintem a lábukkal is fognak szavazni a következő években, hogy Magyarország minél hamarabb csatlakozhasson az eurózónához. Nem kellene erről lemondanunk. Erről is szól ez a költségvetés, ehhez is kérem az önök támogatását . Hölgyeim és Uraim! A jó menedzser takarékoskodik mindenütt, de a következő évek termelését megalapozó többletberuházásokra és karbantartásokra soha nem sajnálja a pénzt. Ezt tesszük mi is. A kormány és a két koalíciós párt felvállalt mindent, ami e progr am végrehajtásához szükséges. Felelős pénzügyminiszterként megerősítem azokat az észrevételeket, amelyek szerint a bürokratikus kiadások lefaragásával a kormány valójában egy államháztartási reformot hajt végre. Igen, reform ez, de nem felülről vezérelt. A központi államigazgatási körön kívül minden intézmény úgy oldja meg a reformmal kapcsolatban rá háruló feladatokat, ahogyan azt legjobb tudása szerint meg tudja valósítani. (9.00) Helyben lehet pontosan ismerni a lehetőségeket, helyben lehet ezért a legjo bb döntéseket is meghozni. Ezt nevezik autonómiának. E lépések eredményeképpen összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek a bürokratikus kiadások. Az így felszabaduló források átcsoportosítása szintén reform értékű. Magyar költségvetés soha olyan k oncentráltan nem áldozott még egyegy kiemelt területre, mint a jövő évi. E reformnak köszönhetően az államháztartás hiánya nem haladja meg a GDP 3,8 százalékát, mégis minden kiemelten fontos területre lényegesen több pénzt fordíthatunk, mint eddig. Engedj ék meg, hogy röviden bemutassam ezeket a kiemelt területeket. Nyilván a legfontosabb területből háromnégyet találunk a költségvetésben, de rengeteg olyan terület, százasával, több ezer olyan önkormányzat van, amely szintén többletforrásokhoz juthat majd a jövő évi költségvetésben. Hölgyeim és Uraim! Ez a költségvetés tartalmaz minden olyan forrást, ami az európai uniós támogatások igénybevételéhez szükséges, vagy akár csak közvetetten is hozzájárul a sikeres csatlakozáshoz. Van pénz a források igénybevétel ét segítő intézményrendszer kialakítására, és van pénz az uniós forrásokhoz társuló önrészre is. A 2004. évi költségvetési politika kedvezményezettjei mindazok a beruházások, amelyek a jövőbeni növekedést alapozzák meg. Ezek közül kiemelkedik az autópályaépítés és az országos közúthálózat fejlesztése, de külön kitérek majd az önkormányzati beruházásokra és a lakásépítési támogatások alakulására is. Ugyancsak kedvezményezettjei ennek a költségvetésnek a vállalkozások, amelyek a korábbinál nagyobb és könnyeb ben elérhető adókedvezményekkel, alacsonyabb társasági adóval járulhatnak hozzá a gazdasági növekedés fellendüléséhez. Kedvezményezettjei ennek a költségvetésnek a rászoruló családok és az idősek. Megőrizzük, sőt több helyen továbbfejlesztjük mindazokat a támogatásokat, amelyeket a kormányváltást követő jóléti rendszerváltáskor megteremtettünk. A kormány tartja magát ahhoz, hogy a szociálpolitikai támogatások lehetőleg minden rászorulót elérjenek, de csak a rászorulók vehessék igénybe azokat. Nézzük részlet esen a legfontosabb stratégiai területeket! Jövőre 165 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával számolunk, amelyhez a központi költségvetés a magyar adófizetők forintjaiból 71 milliárd forintot meghaladó összegű központi költségvetési finanszí rozást biztosít. A támogatások közül kiemelendőek a felzárkóztatási célú,
