Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló 65/2003. (VI.3.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter:
2131 képviselő urakat és hölgyeket, akik adott esetben a mi költségvetési támogatásunkat szűkítenék ilyenolyan ok miatt. Így kerek a világ; azt gondolom, hogy ebben a kérdésben talán érdemes ilyenfajta segítséget kérni. Ami a szállítókontingens eddigi működésével és az eddigi tapasztalatokkal kapcsolatos, erről most már különböző fórumokon tájékoztatást adtunk. Talán az még nem volt kellően publikus, hogy megérkezett a magyar szállítókontingensnek felajánlott első szállítójárm űcsomag 59 jármű formájában Kuvaitba, amelyet ezen a héten a mi munkatársaink át fognak venni, végrehajtanak rajta egy gyors kiképzést, és azt követően munkába vesszük ezeket az eszközöket, és a következő hetekben várható az összes többi járműnek az átvét ele. Én a nemzetközi erők brit főparancsnokával beszéltem, helyesbítek, főparancsnokhelyettesével beszéltem, mert a főparancsnok amerikai, aki azt az ígéretet tette, hogy hamarosan meg fogjuk kapni a további eszközöket is, azaz a létszám, amely a 140 járm ű kezelésére vonatkozott, nagy valószínűséggel szükséges lesz a következő időszakban. Az én személyes tapasztalataim pedig arról szóltak, amit volt szerencsém most szerezni, hogy hasznosan töltik el a feladatot, és jelentős hozzájárulást tudnak nyújtani. 1 40 ezer kilométert futottunk; ez önmagában is, azt gondolom, olyan mérhető és értékelhető szám, ami azért a nemzetközi műveletekhez való hozzáadott értékünket jelzi. Ugyanakkor teljesen természetesen jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ebben a nagy kontin gensben a magyar részvétel mennyi: 140 ezer ember van jelen, abból 300an vagyunk mi. 140 ezerhez képest 300 nem sok. Néhányan talán hajlamosak azt mondani, hogy nem is kell akkor ezt csinálni, hiszen elvész a tengerben, ugyanakkor azt kell önöknek mondano m, hogy a konkrét szakmai katonai feladatokon túlmenően ez egy hihetetlenül fontos politikai demonstráció is. Azt hiszem, sőt helyesbítek: biztos vagyok abban, hogy a politikai demonstráció e kérdésben legalább olyan fontos, és a parlament bölcsességét és a politikai pártok bölcsességét is jelzi, hogy ezt a politikai demonstrációs elemet maguk is fontosnak és szükségesnek tartották. Valóban felvetődhet az, hogy az elkövetkezendő időszakban talán másfajta feladatra kellene majd odaküldeni embereket, vagy más fajta feladatra szólna az igény; ennek határozottan ellen kell állnunk. Azt kell mondani, hogy a magyar parlament egy nehéz, súlyos vita eredményeképpen döntött bizonyos feladatrendszerben, ennek a feladatrendszernek a felkészítését elkezdte, a feltételek kialakítását elkezdte, felkészítette a kollégákat, gyakorlatilag semmi nem indokolja, hogy most már ezen változtassunk. Most már azon a menetrenden kell nekünk haladnunk, amelyet előzetesen megterveztünk, éppen ezért, ha bármelyik partnerünk azt kérné, hog y most már küldjünk lövészeket, nem tudom én, mi mindent, arra azt kell mondani, hogy nem, köszönjük szépen, mi, amit korábban adtunk, azt a későbbiekben is, de legkésőbb 2004 végéig szeretnénk teljesíteni. Dobó képviselő úr felvetette, hogy hol a vége. Az t kell önöknek mondanom, hogy az én személyes meggyőződésem az, hogy rövid távon iraki demokráciára számítani nem lehet. Tudomásul kell vennie a nemzetközi közösségnek, de a Magyar Köztársaságban élőknek és a politikai közvéleménynek is, hogy egy iszlám or szágba katonai jelenléttel demokráciát exportálni nem lehet. Lehet kialakítani az önigazgatás alapsejtjeit, amelynek mentén majd egy társadalom működni képes, és előbbutóbb demokratikus jegyeket is ölt magára, de ez teljesen természetesen katonai erővel n em biztosítható. A mostani találkozónkkor kiderült, hogy az Egyesült Államok a stratégiai terveit úgy készíti, hogy 2004 vége és 2005 eleje fordulóponttal. Akkor terveznek a létszámban, a fellépésben és minden másban lényeges változást, azaz úgy tervezik, hogy az elkövetkezendő egy esztendő, illetve plusz még egy kicsi, hasonló formában, hasonló körülmények között, mit ne mondjak, hasonló létszámban történik majd Irakban, azaz nem terveznek jelentős kontingensvisszavonást, maximum a csapataik cseréjét, ill etve bizonyos képességek kiváltását civilekre, hiszen szolgáltatásokat már most is civil szervezetek és civil cégek végeznek. A németek, a franciák ugyan ténylegesen nem vesznek részt ebben a katonai akcióban - megjegyzem, másutt részt vesznek, és nagyon n ehéz helyzetben lennénk,
