Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2013 véleménnyel sértik az emberi méltóságot, akkor a büntetőjog eszköze hatékony lehete, és ebben többen azt mondtuk, hogy sajnos nem lehet hatékony. Másrészt pedig, és ebben egészen biztosan Csákabonyi képviselő úrral egyetértünk, a dolog igazi gyökere a magyar politikai kultúrában keresendő. Arra szeretném Csákabonyi képviselő úr figyelmét f ölhívni, hogy ha a magyar parlament megszavazza ezt a törvényt, és azt mondjuk, hogy a gyűlöletbeszéddel szemben a büntetőjog eszközeivel föl lehet lépni, akkor egyrészt mit csinálhatunk: azt mondhatjuk a társadalomnak, hogy ezt akartátok, megkaptátok. (17 .10) Lehet, hogy a társadalom hátradől a nem létező karosszékében, és azt mondja, köszönjük szépen. De amikor 34 nap múlva, vagy két héttel később a jog eszközeivel megint képtelenek leszünk fellépni, akkor mit fog mondani ez a társadalom: mit csináltatok a parlamentben, ünnepeltetitek magatokat, hogy felléptek a gyűlöletbeszéddel szemben, de ez nem lett hatékony? Egy utolsó érvre szeretném Csákabonyi képviselő úr figyelmét felhívni, ez valódi politikai kérdés. Mi együttesen gyakran bíráljuk a jobboldalt, hogy nem határolja el magát kellőképpen ezektől a beszédektől. Ha büntetőjogi törvényt hozunk, akkor elvesztjük ennek a politikai vitának az érdemét; amit eddig mondtunk, az mind nem lesz igaz, mert ezzel azt fogjuk mondani, hogy a büntetőjog nem volt elég gé jó. Én pedig úgy gondolom, hogy a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) büntetőjogunk jó, csak jobban kell végrehajtani, és meg kell győzni a jobboldali képviselőket arról, hogy velünk együtt hatékonyan lépjenek fel a gyűlöle tbeszéd minden formájával szemben. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Gusztos Péteré a szó. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Eörsi Mátyáshoz csatlakozva én is annak a véleményemnek szeretné k hangot adni, hogy ha erről a törvényről adott esetben kiderül, hogy alkotmányellenes, vagy csak annyi derül ki róla, hogy nem tud hatályosulni, ismétlem, az nagyon komoly veszélyeket rejt magában, és nagyon komoly csalódást okozunk azoknak, akik ettől a törvénytől vártak valamit, és elhitték nekünk, hogy ez a törvény megoldás lesz az ő félelmeikre. Ki kell mondanunk, ebben a vitában nem először, hogy a gyűlöletbeszéd fő forrása a gyűlöletet keltő, de kódolt politikai beszéd, még akkor is, ha a gyűlöletbes zédnek nem ez a leglátványosabb megjelenési forrása; a fő forrása, ahonnan fakad, ez. Visszatérve a másik kérdéshez, amelyet Csákabonyi képviselőtársam feltett, miszerint az alkotmánybírósági határozatokkal hogyan is állunk. Azt mondta '92ben az Alkotmány bíróság, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül védi. A '99es döntés ezen a határozaton alapul, és ezzel a bíróság egyértelművé teszi, hogy állandó értelmezése szerint a véleménynyi lvánítás nem korlátozható a vélemény tartalma alapján azon az alapon, hogy a kifejtett nézet hamis vagy értéktelen. Nem korlátozható azon az alapon, hogy elvben alkalmas a gyűlöletkeltésre; a közlésnek magában kell hordoznia a tényleges veszélyt, hogy gyűl öletet vált ki. Ezen túl a büntetőjog latba vetése akkor jogos, ha a felgerjesztett indulatok erős késztetést adnak a célba vett csoport elleni cselekvő fellépésre, és nemcsak cselekvő fellépésre, hanem jogsértő cselekvésre kell hogy késztessenek, fizikai erőszak alkalmazására, megfélemlítésre, megalázásra, diszkriminálásra. És azt is kimondja ez a határozat, benne van, tartalmazza: a korlátozásnak ki kell elégítenie a jogállamiság és azon belül a jogbiztonság követelményeit is. Meggyőződésünk szerint ezek az
