Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2014 alapelvek bizony kőbe vésettek, sziklaszilárdak, és ebben egyetértek Salamon Lászlóval, hogy kijelölik azokat a kereteket, amelyek számunkra adottak. Én is azok közé tartozom, akik azt mondják, hogy a mostani, előttünk fekvő javaslat szétfeszítené ezeke t a kereteket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), nem marad meg ezen keretek között. ELNÖK (Harrach Péter) : A következő felszólaló Fodor Gábor képviselő úr. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csákabony i Balázs képviselő úr felvetett egy fontos kérdést, hogy ha konfliktus áll fenn a szabadságjogok védelme, a szólásszabadság védelme és az emberi méltóság védelme kapcsán, akkor hogyan döntünk a két alapjog összeütközésében. Az Alkotmánybíróság erre vonatko zóan valóban elég világosan leírta azt - ahogy több képviselőtársam utalt erre , hogy mit tekint tesztnek, ha úgy tetszik, erre vonatkozóan, hogy hogyan kell állást foglalni egy ilyen összeütközésben. Hadd hivatkozzam itt Thomas Jeffersonra, aki azt mondt a körülbelül 200 évvel ezelőtt: ha lenne közöttünk bárki, aki fel akarná oszlatni ezt az uniót - itt az Amerikai Egyesült Államokra gondol , vagy meg akarná változtatni a köztársasági formáját, hagyjuk őket zavartalanul állni, mint emlékműveit a biztonság nak, mellyel a vélemény hibája tolerálható, ahol a szabadon hagyott értelem küzdhet vele. Tehát az Alkotmánybíróság hasonló megfontolásokból táplálkozik, mint a jeffersoni gondolat. Azt mondta, hogy igen, az emberi méltóság védelme természetesen rendkívül fontos, elfogadható, sőt támogatandó, de ennek a határait és a korlátait kell meghúzni, mert ha az emberi méltóság védelme érdekében korlátozni akarom a szólás szabadságát és az alapvető szabadságjogokat, akkor egy torz társadalom jön létre. Akkor olyan ká rokat okozok egy társadalom számára, amelyek az alapvető társadalmi igazságosságot, és ahogy az előbb utaltam az Alkotmánybíróság idevonatkozó szövegére is, a kreativitást, a társadalmi fejlődést veszélyeztethetik, hiszen erre számtalan történelmi példát l áttunk. Tehát a helyzet, ha úgy tetszik, számunkra elég világos. Az emberi szabadságjogok védelme rendkívül fontos, és ne feledjük el, ez nem azt jelenti a magyar jogrendben, félreértés ne essék, hogy nem lehet fellépni ilyen esetben az emberi méltóság véd elme érdekében - dehogynem, erre való a büntető törvénykönyv jelenlegi 269. §a, amely a gyűlöletre uszítást világosan és egyértelműen büntetni kívánja, illetve büntetni rendeli (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) tulajdonképp en a jogalkalmazók számára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Csákabonyi Balázsnak. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, ez az utolsó felszólalásom a mai vitában. Elő ször is szeretném előrebocsátani azt, hogy én az Alkotmánybíróság határozatainak mindenkori nagy tisztelője vagyok. Tehát amikor itt polemizálok, akkor ez nem azt jelenti, mintha én nem kívánnám elfogadni ezt zsinórmértékként. Igenis elfogadom, én csak azt kívánom hozzátenni ehhez az egész kérdéskörhöz, hogy a viszonyok változnak, nem lehet statikusan szemlélni semmit sem. A jogalkotónak mindig figyelemmel kell lennie arra is, hogy momentán, a fejlődés jelenlegi szakaszában, a 2003. év Magyarországában mely ik alkotmányos alapjog veszélyeztetett jobban, mint esetleg a másik. Ha egy alkotmányos jog erősen veszélyeztetett egy helytelen gyakorlat által, eredeztessük ezt akár a politikai kultúra hiányából, akár az oldalak ma már megengedhetetlen mértékű szembeáll ásából, akkor mégiscsak keresni kell az utat a törvényalkotónak ahhoz, hogy megoldja ezt
