Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
2012 feloldás ára kísérletet tesz a kormány ebben az előterjesztésben. Méghozzá olyan kísérletet tesz, amely megítélésem szerint szükséges is, mert nem azt mondom az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalásaira, hogy azok már túlzottan meghaladottak, de a változó idők kap csán és a társadalomban lezajló jelenségek kapcsán igenis fel kell vetni azt: vajon még mindig olyan kőkeményen és sziklaszilárdan állnak ezek a megállapítások, mint ahogyan a két ominózus határozatban azok megfogalmazódtak? A másik pedig a törvények végre hajtatása. A jó törvényt könnyű végrehajtani. Általában akkor jelentkezik probléma az igazságszolgáltatásban - és ezt most nem szűken a bírói igazságszolgáltatásra értem, hanem az egész rendszerre , mert azt könnyű betartani, ami egyértelmű és jó; ugyanak kor fogadjuk el azt, hogy a gyűlöletre uszítás elkövetési magatartás rostáján egy csomó olyan cselekvőség esik ki, ami teljes joggal irritálja a magyar társadalmat, minket is, önöket is, titeket is, egyformán! Tehát azt a hidat kell megkeresni vagy azt a k eskeny pallót kell megkeresni, ami a két alapjog védelmét is szolgálja, de ugyanakkor egyfajta társadalmi megnyugvást, egyfajta társadalmi békét is eredményezhet, mert békét csinálni is csak háborúban lehet, igen tisztelt, kedves képviselőtársaim. Köszönöm . ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon Lászlóé a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit alkotmányjogi szikársággal: azt a hidat vagy pallót, amiről itt többen olyan szép költői képpel beszéltünk, az Alkotmánybíróság nekünk kicövekelt e. Nincs nagy mozgásterünk. Versengő alapjogokról van ugye szó, egyik oldalon a véleménynyilvánítás szabadsága, vagy régi nevén a szólásszabadság áll, ami valóban a demokrácia alappillére. (Dr. Csákabonyi Balázs: Egyik alappillére.) Ha ezt más alapjogok ér dekében a feltétlenül szükségesnél jobban korlátozzuk, akkor az a demokrácia aláásását jelenti, és a szabadság aláásását jelenti; ez az egyik. Ezzel verseng az emberi méltósághoz való jog; és csak erről tesznek képviselőtársaim említést, pedig más jog is v erseng: az emberi jó hírnévhez való jog is alapjog, erről itt mindenki megfeledkezik. Az Alkotmánybíróság ezeket a versengő jogokat egymáshoz mérte, és megmondta 1991ben először és többször is, hogy az egymásnak feszülő alapjogokat milyen mértékben kell é rvényesülni hagyni, meglehetősen szélesre tárva a véleménynyilvánítási jog szabadságát, amivel kapcsolatban én magam úgy éreztem akkor is és most is, hogy talán egy árnyalattal tovább is ment a kelletténél. De ez egy adott helyzet, képviselőtársaim. Ne bes zéljünk most arról, hogy miféle hidat kell keresnünk, ki van ez számunkra jelölve és cövekelve az Alkotmánybíróság döntései által, és ezek a határmezsgyét kijelölő cövekek útjában állnak annak a törvénynek, amit a kormány ide előterjesztett. Erről van szó, szikár alkotmányjogi megközelítéssel. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Eörsi Mátyás következik, SZDSZ. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Csákabonyi képviselő úr föltette a kérdést, hogy annyira sziklaszilárdake ezek az elvek, amelyeket az Al kotmánybíróság kőbe vésett. Salamon képviselő úr azt mondta, hogy igen, én ezzel egyetértek, de nem szeretnék az Alkotmánybíróság mögé bújni, hanem a dolog érdemével szeretnék igazából foglalkozni. Úgy gondolom, hogy ezek nemcsak hogy kőbe vésettek, hanem számunkra valóban a legfontosabb értéket képviselik. Több hozzászólásban elhangzott, hogy miközben osztjuk azokat az aggodalmakat, amelyeket Csákabonyi képviselő úr és mások kifejtettek az emberi méltóság védelmével kapcsolatban, és úgy gondoljuk mindannyi an, hogy ha ezt ténylegesen sérelem éri, akkor persze föl kell lépni; itt arról van szó, hogy véleménnyel hogyan lehetséges, és persze lehetséges, nem tagadom, de hogyha
