Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
1927 döntések meghozatalába, akkor nagymértéken segíthetjük azt, hogy olyan belső irán yultságú képzések hívódjanak életre, amelyeknek a hasznosultsága a társadalom számára, a gazdaság számára minél nagyobb mértékű. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót az előre írásban jelentkezett képviselőnek, Sági József ké pviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Szövetség. SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ugyan valóban bejelentkeztem írásban előre, és nem nyomtam meg kétpercezésre a gombot, de azért mégiscsak szeretnék reagálni most, ebben a hozzászólásomban az előttem szóló szocialista képviselők néhány mondatára. Abban Gúr Nándornak igaza van, amikor a hatékonyságról beszélt, hogy jó, ha ezek a pénzek, a szakképzési hozzájárulásra szánt pénzek ott landolnak, ahol ennek valóban van hosszú távú értelme, de a tapa sztalataim azt bizonyítják, hogy eddig is a cégek azoknak az iskoláknak adták, ahol látták ezt a hasznosulást. Tehát nagyon nehéz volt ilyen pénzeket megszerezni. Csak röviden ezzel a félperces reagálással arra utaltam, amit korábban említettek. Hogy a hoz zászólásomat így felvezessem, azt látni lehet, hogy az, hogy ez a törvény, amelyik 1988 óta létezik, de a valóságban 1978 óta - hiszen egy rendelet formájában akkor is már működött a szakképzési hozzájárulásról szóló jogszabály , nagyon helyes. Én azt is helyesnek tartom egyébként, hogy ezt a szakképző intézmények maximálisan kihasználják. Azt is nagyon helyeslem, hogy ez a törvénymódosítás, amely számos ponton hozzányúl a korábbi törvényhez, nem hoz radikális változásokat. Ez szerintem nagyon helyes és üd vözlendő, mert bár jelentős törvénymódosítás, hiszen sok ponton hozzányúl, de mégsem hoz olyan irányú változásokat, amelyek esetleg ne lennének később visszafordíthatók. Ennek tehát mindenképpen örülni tudunk. Örülök annak is, hogy most is, az elmúlt évekh ez hasonlóan, a megváltozott igényeknek megfelelően próbál haladni a törvénymódosítás. Tudjuk jól azt, hogy a szakképző intézmények, iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények alapvetően három lábon állnak, és úgy próbálnak megélni. A normatív támoga tás és az önkormányzati támogatás a két fő pillér, a fejlesztési pénzeket pedig a szakképzési hozzájárulásból remélhetik. Ez egyébként sok esetben alapja a pályázatok elnyerésének is, sok esetben ki is használják. De azért, nem tudom, melyik képviselőtársa m említette - talán éppen Kuzma László képviselőtársam , bizony nagyon sok esetben, ha egy ÁSZvizsgálatot kapnának ezek az intézmények, akkor megbukhatnának, mert ezeket a fejlesztési pénzeket, támogatási formákat sokszor működésre használják fel. Tehát ez irányba is a törvény helyesen hat, hogy az ellenőrzést ilyen módon erősíti. Ez is üdvözlendő. Csak címszavakban, hogy mi az, amit nagyon támogatunk, és mi az, amiben még helyeseljük a kormány elhatározását. Az például mindenképpen öröm, hogy a hagyomány osan szufficites kasszát igyekszik most is még nagyobb mozgástérrel kibővíteni. (10.40) Nagyon támogatom a 20 százalékos befizetési kötelezettséget azoknak, akik nem képeznek, és nagyon helyesnek tartom az átalánydíjas elszámolást is. Ebben is támogatom Gú r Nándor hozzászólását és elképzeléseit, hogy a törvényjavaslat a saját szakképzést ösztönzi, támogatja. Vannak azonban olyan kifogásaink is, illetve személyes kifogásaim is, amit esetleg módosító indítványok formájában szeretnék majd a parlament elé tárni . Kérdés formájában vetem azt fel, hogy a fogyatékkal élőket foglalkoztató gazdálkodó szervezetek vajon miért nem vehetnek igénybe szakképzési hozzájárulást, miért nem tartoznak a lehetőséget igénybe vevők körébe. Akár csak a fogyatékkal élők arányá ban, hiszen ez megtehető, csupán egy kis technikai módosítás lenne; nem olyan nagy a kör, hogy ezt ne lehetne igénybe venni.
